A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. | | (1) |
I. megoldás. Jelöljük értékét -nel. Azt kell megmutatnunk, hogy . esetén a különböző , , , számok számtani közepe, s így biztosan nagyobb ugyanezeknek a számoknak a mértani közepénél. A számok szorzata maga is hatványa, melynek kitevője így a számok mértani közepe nagyobb, mint . Ezzel az (1) bal oldalán álló egyenlőtlenséget beláttuk. Ha páros, a jobb oldalon álló egyenlőtlenséget abból kapjuk, hogy mellett , mellett pedig Ha egynél nagyobb páratlan szám, azaz alakú valamely egész számra, akkor ugyanazt a gondolatmenetet alkalmazhatjuk, csak most összegünk középső tagját külön meg kell becsülnünk. -re , esetén , mert , következésképp , végül -re . Ezért | | Ezzel (1) jobb oldalát is beláttuk.
II. megoldás, az (1) jobb oldalán álló egyenlőtlenségre. értékét grafikusan szemléltetjük. Tekintsük az koordináta-rendszerben azokat a téglalapokat, amelyeknek alapja az tengelyen van, hossza , egy-egy csúcsuk pedig mellett a pontban. 1. ábra Ezeknek a téglalapoknak a területösszege (1. ábra) | |
Másrészt ezek a téglalapok benne vannak abban az ötszögben, amelynek csúcsai a (0;0), (1;0), (1;4), , (0;1) pontok, ugyanis a téglalapoknak az tengellyel párhuzamos oldalai teljesen a függvény alatt maradnak, viszont a (0;1) és , valamint az és (1;4) pontokat összekötő húrok teljesen a függvény fölött haladnak. (Felhasználtuk, hogy a függvény monoton nő és konvex.) Ez az ötszög két trapézból tehető össze, amelyek területe , illetve , így azt kapjuk, hogy a téglalapok területösszege kisebb -nél, azaz Ebből átalakítással az adódik, hogy | | (2) |
Ha , akkor , így (2)-ből -re az (1) jobb oldalán álló egyenlőtlenség már következik. , -ra (1) számolással könnyen ellenőrizhető. Megjegyzések. 1. (2) nagy -ekre lényegesen jobb közelítést ad, mint (1), de kis értékekre (1)-et külön ellenőrizni kellett. A fent használt grafikus módszerre általában is jellemző, hogy nagy -ekre nagyon jó becslést ad, de kis -ekre nem mindig használható. 2. Az I. megoldás bizonyítása is szemléltethető volna geometriailag, ott a téglalapokat lényegében a (0;0), (1;0), (1;4), (1/2 ;4), (1/2;2), (0;2) pontok alkotta hatszögbe foglaltuk bele. (2. ábra) 2. ábra 3. Mivel azok a számok, amelyeknek a számtani közepe, egy hányadosú mértani sorozatot alkotnak, zárt alakra hozható: | | Eszerint az függvény , helyekhez tartozó differencia-hányadosa. (1) ennek alapján is belátható, sőt az is kiolvasható ebből, hogy tehát . 4. A megoldásban használt téglalapok a függvény (0,1) szakasz feletti darabja és az tengely közötti idom területének alsó közelítői, határértéke pedig az integrállal egyenlő. |
|