Feladat: Pontversenyen kívüli P.7 Korcsoport: 18- Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Beck József ,  Göndőcs Ferenc ,  Somorjai Gábor ,  Soós Miklós ,  Váli László 
Füzet: 1969/március, 120 - 122. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Pont körüli forgatás, Szimmetrikus sokszögek, Szabályos sokszögek geometriája, Pontversenyen kívüli probléma
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1968/október: Pontversenyen kívüli P.7

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. megoldás. Egy hatszög akkor (és csak akkor) centrálszimmetrikus, ha szemközti oldalai páronként párhuzamosak és egyenlők, ezért elegendő azt bizonyítani, hogy a kiindulási hatszögben ez a tulajdonság fennáll. A bizonyítást vektorokkal végzett számítás útján végezzük el. Ennek során azt a vektort, amely egy tetszés szerinti v vektorból pozitív irányú, 60-os elforgatással adódik, v'-vel fogjuk jelölni. Így a v-ből 120, 180, 240, 300 szögű elforgatással adódó vektor rendre (v')'=v''=v'-v; -v, -v', v-v' (1. ábra).

 

 

1. ábra
 

Legyenek a kiindulási, pozitív körüljárású ABCDEF hatszög oldalvektorai rendre AB=a, BC=b, ..., FA=f, az ezek fölé kifelé szerkesztett szabályos háromszögek új csúcsai rendre A1, B1, ..., F1, az A1B1, ..., F1A1 oldalfelező pontjai rendre A2, ..., F2 (2. ábra).
 

 

2. ábra
 

Az A2B2, B2C2 vektor fele akkora, mint A1C1, ill. B1D1, a föltevés szerint pedig B2C2 az A2B2-ból +60-os elfordítással áll elő, ezért A1C1=g jelöléssel B1D1=g'. Másrészt
A1C1=A1B+BC+CC1,
itt A1B=-BA1=a', és CC1=c-c', tehát
a'+b+(c-c')=g,(1)
és hasonlóan B1D1 felbontása alapján
b'+c+(d-d')=g'.(2)
Az utóbbi vektort negatív irányban 60-kal elfordítva a jobb oldalon visszakapjuk g-t, a bal oldal tagjait pedig az 1. ábra szerint képezzük:
b+(c-c')-d'=g,(3)
és ezt (1)-gyel egybevetve
a'=-d',  azaz  a=-d,
vagyis szavakkal: AB és DE egyenlő irányúak és abszolút értékűek, továbbá ellentétes irányításúak. Ez állításunk része.
Mivel végül AB-vel, ill. a-val az eredeti hatszög tetszés szerinti oldalát jelöltük, és a feltevés kihasznált része az A2B2...F2 hatszög bármelyik két, egymás utáni oldalára fennáll, megállapításunk az eredeti hatszög bármelyik két, szemben fekvő oldalára érvényes, a bizonyítást befejeztük.
 

 Göndőcs Ferenc (Győr, Révai M. Gimn.)
 

II. megoldás. Az eredeti hatszög csúcsait jelöljük A1, A2, A3, A4, A5, A6-tal, az A6A1 szakasz fölé előírt módon rajzolt szabályos háromszög csúcsát B1-gyel, B2, B3, B4, B5, B6 pedig legyen a további háromszögek csúcsa. A B1B2, ill. A1A2 szakasz felezőpontja legyen C1, ill. D1, a C2, C3, C4; C5, C6, ill. D2, D3, D4, D5, D6 pont pedig a további oldalszakaszok felezőpontja a származtatott, ill. az eredeti hatszögben (3. ábra).
 

 

3. ábra
 

Egészítse ki a D1, D2, D3 pontokat paralelogrammává az O pont (O tehát D2-nek a D1D3 szakasz felezőpontjára vonatkozó tükörképe). Megmutatjuk, hogy a C2C3O háromszög szabályos, tehát O a C1C2C3C4C5C6 szabályos hatszög középpontja, és így O helyzete nem függ attól, hogy melyik három felezőpontból származtatjuk. Feladatunk állítását ennek alapján már könnyen bebizonyíthatjuk.
Először azt mutatjuk meg, hogy a D1C2D2 háromszög szabályos. Feltehetjük, hogy az eredeti hatszög körüljárása pozitív. Forgassuk el a D1A2D2 háromszöget D1 körül negatív irányban 60-kal. Az A2, D2 csúcsok új helye legyen A2*, D2*. Ekkor a D1A2*, A2*D2* szakaszok rendre párhuzamosak az A1B2, A2B3 szakaszokkal és egyenlők azok felével, D1A2* tehát az A1B2A2 háromszög középvonala, A2*D2* pedig a B2B3A2 háromszögé, azaz C2 és D2* azonosak: D2-t a D1 körüli 60-os forgatás C2-be viszi, D1C2D2 tehát szabályos háromszög.
Azt bizonyítottuk be, hogy a csatlakozó A1A2 és A2A3 szakaszok D1 és D2 felezőpontja, és a szakaszok fölé rajzolt A2A1B2 és A3A2B3 szabályos háromszögek harmadik csúcsai által meghatározott B2B3 szakasz C2 felezőpontja a D2D1C2 szabályos háromszöget határozza meg, ha A2A1B2 és A3A2B3 körüljárása megegyezik.
Eredményünkből következik, hogy a D3D2C3 háromszög is szabályos, és a C2D2, D2C3 szakaszok fölé rajzolt C2D2D1, D2C3D3 szabályos háromszögek D1, D3 csúcsai által meghatározott szakasz felezőpontja a D2C2, D2C3 szakaszok felezőpontjaival együtt szabályos háromszöget alkot. Ezt a háromszöget a D2 centrumból kétszeresére nagyítva épp az OC2C3 háromszöget kapjuk, ez tehát szabályos háromszög.
Hasonló módon kapjuk, hogy a D2, D3, D4 csúcsokat paralelogrammává kiegészítő O' csúcs a C3, C4 csúcsokkal együtt szabályos háromszöget alkot, ha tehát C2, C3, C4 egy szabályos hatszög csúcsai, akkor O és O' azonosak. A D1O, OD4 szakaszok tehát párhuzamosak és egyenlők a D2D3 szakasszal, és ez az utóbbi az A2A3A4 háromszög középvonala. A D1D4 és A2A4 szakaszok tehát párhuzamosak és egyenlők, így az A1A2A4A5 négyszög paralelogramma (hiszen a D1D4 középvonal párhuzamos és egyenlő az A2A4 oldallal) és e paralelogramma centruma épp az O pont.
Hasonló módon láthatjuk be, hogy az eredeti hatszög további szemközti oldalpárjai is olyan paralelogramma oldalai, melynek középpontja a C1C2C3C4C5C6 szabályos hatszög O centrumával azonos, az eredeti hatszög tehát centrálszimmetrikus.
 

 Váli László (Budapest, I. István Gimn.)