A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Rendesen (vagyis nem maradéknak) a -edik osztási lépésben tallért kap az első, illetve a -adikban -t a második rabló. Jelölje a zsákban lévő tallérok számát. Ha rendesen (nem maradék) jut a másodiknak, de már nem jut az elsőnek, akkor a második például -t kapott, míg az első -et, ahol . Kaphatott kevesebbet, többet, sőt ugyanannyit is, mint a második:
Ha viszont rendesen jut az elsőnek, de már nem jut a másiknak, akkor az első például 1+3+...+(2k-1)=k2-et kapott, míg a második 2+4+6+...+(2k-2)+r=k2-k+r-et, ahol 0≤r<2k. Ő is kaphatott kevesebbet, többet vagy ugyanannyit, mint az első: k2>k2-k+r ha 0≤r<k; itt 2k2-k≤n<2k2; k2=k2-k+r ha r=k; n=2k2; k2<k2-k+r ha k<r<2k; 2k2<n<2k2+k.
Másképpen nem is kaphattak volna ugyanannyi aranyat, hiszen valamelyik mindig rendesen kap. Ezért tehát akkor igazságos az osztozkodás, ha az n valamely k-ra 2(k-1)k vagy 2k2-tel egyenlő. (A ,,következő'' n pl. 2k(k+1)=2k2+2k.) A fentiek szerint az első rabló két esetben járhat jól: ha 2k2-2k<n<2k2-k, illetve ha 2k2-k≤n<2k2, röveiden tehát ha 2k2-2k=2⋅(k-1)⋅k<n<2⋅k2 tallér volt a zsákban. Minden más (nem igazságos) osztozkodás esetén a másik rabló jár jól: tehát, ha 2k2<n<2k2+2k tallér volt a zsákban. Megjegyzés. 2k2-2k=[(2k-1)22] és 2k2=[(2k)22] miatt azt mondhatjuk, hogy ha n egy négyzetszám felének egészrésze, akkor igazságos az osztozkodás, míg ha n egy páratlan és egy páros négyzetszám felének egészrésze közé esik, akkor az első, fordított esetben a második rabló jár jól.
|