Feladat: Gy.2822 Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Hegedűs Márton ,  Séllei Béla ,  Valkó Benedek ,  Vörös Zoltán 
Füzet: 1993/október, 315. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Legnagyobb közös osztó, Teljes indukció módszere, Másodfokú függvények, Gyakorlat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1993/február: Gy.2822

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Az m, f(m), f(f(m)), ... sorozat tagjait jelölje rendre a0, a1, a2, ... . Azt kell igazolnunk, hogy ij esetén (ai,aj)=1. Erre a következő összefüggésből fogunk következtetni:

tetszőleges  n1  esetén  an=(a0-1)a0a1...an-2an-1+1.(1)
Ez valóban elegendő a bizonyításhoz. Az általanosság megszorítása nélkül feltehető, hogy i<j, s ekkor (1) alapján aj=aiK+1, ahol K egész szám. Legyen (aj,ai)=d. Ekkor d|aj és d|aiK, így d|aj-aiK, azaz d|1 is teljesül, ami éppen azt jelenti, hogy (ai,aj)=1.
Most már csak az (1) formula bizonyítása van hátra. A teljes indukció módszerét alkalmazzuk. Az n=1 esetben
a1=f(m)=f(a0)=a02-a0+1=(a0-1)a0+1,
s ez pontosan az állítás.
Tegyük föl, hogy (1) igaz n=k-1-re, és vizsgáljuk az n=k esetet. Ekkor
ak=f(ak-1)=ak-12-ak-1+1=(ak-1-1)ak-1+1.(2)
Az indukciós feltevés szerint
ak-1-1=(a0-1)a0a1...ak-3ak-2+1-1=(a0-1)a0a1...ak-3ak-2,
ezt beírva (2)-be
ak=(a0-1)a0a1...ak-3ak-2ak-1+1,
és éppen ezt kellett igazolni.
 

 Hegedűs Márton (Főv. Fazekas M. Gyak. Gimn., I. o. t.) dolgozata alapján