| A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Beának  kérdésre van szüksége,  hogy biztosan kitalálhassa, hogy az . dobozban páros vagy páratlan számú gyufa van.  Elegendő ehhez pl. a következő három kérdés:I. 1.‐15., II. 1.‐8. és 16.‐22.,  III. 1. és 9.‐22.számú dobozok.
 A három kérdésre adott válaszokat a paritások összeadásának ismert szabályai (párospáros=páratlan+páratlan=páros stb.) szerint összeadva éppen az  dobozban lévő gyufák számának párosságát  kapjuk, hiszen a három válasz összegében az . doboz tartalma -szor, a .‐. dobozoké pedig kétszer szerepel,  tehát ez az összeg az . dobozban lévő gyufák számától páros számmal különbözik.
 Be kell még látnunk, hogy háromnál kevesebb kérdés nem elegendő.  Ha az . doboz egyik kérdésben sem szerepel, akkor egy gyufát beletéve  a válaszok nem változnak, de az . doboz párossága igen, tehát  így nem található ki, hogy páros vagy páratlan számú gyufa van-e benne.
 Könnyen látható, hogy egy kérdés, vagy két azonos kérdés,  valamint két, közös elem nélküli kérdés sem elég, hiszen  ekkor az . dobozba és a vele egy kérdésben szereplő dobozok  egyikébe  szál gyufát helyezve a válaszok nem változnak, de az . doboz párossága igen.
 Ha a fenti esetek egyike sem teljesül, akkor legyen
 A: csak az I. kérdésben szereplő dobozok,
 B: csak a II. kérdésben szereplő dobozok, végül
 C: mindkét kérdésben szereplő dobozok halmaza.
 Feltevésünk szerint  és  egyike sem lehet üres  halmaz és legalább az egyikük tartalmazza az . dobozt. Ha most az  . dobozba, valamint az .-t nem tartalmazó halmazok egy-egy dobozába  egy-egy szál gyufát teszünk, akkor a két kérdésre adott válaszok  nem változnak, de az . doboz párossága más lesz.
 Fenti eredményeinket összevetve kapjuk, hogy Bea ki tudja találni az .  dobozban lévő gyufák számának a paritását és ehhez  kérdésre van szüksége.
 
  Gefferth András (Bp., Fazekas M. Gyak. Gimn., II. o. t.) dolgozata alapján |