A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Fejezzük ki az egyenletből az egyik ismeretlent ‐ például -t ─ | | (2) | Mivel (és ) egész szám, ezért (2) jobb oldalán a második tag nevezője osztója a számlálónak. Azt állítjuk, hogy ez az osztó nem lehet negatív. Ha ugyanis negatív, akkor miatt , és így (2)-ben a tört abszolút értéke legalább . Másrészt a tört negatív, így ; ezt azonban a feltétel kizárja. Ha tehát egy természetes számokból álló számpár megoldása (1)-nek, akkor ‐ és persze is ─ nagyobb, mint . Könnyen látható másrészt, hogy bármely pozitív osztójára az számpár megoldása (1)-nek, és különböző osztókra különböző megoldásokat kapunk. Következésképpen az (1) egyenletnek annyi megoldása van a természetes számok halmazán, ahány pozitív osztója van az | | számnak. Ismeretes, hogy ha egy szám prímtényezős felbontása , akkor -nek | | darab pozitív osztója van. Esetünkben ez az érték | | így az (1) egyenletnek darab megoldása van a természetes számok halmazán.
Tisza Miklós (Miskolc, Földes F. Gimn., I. o. t.) dolgozata alapján |
|