A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Jelöljük a keletkezett négyszög csúcsait az ábrán látható módon , , , -val, az eredeti négyzet középpontját pedig -val. Az körüli -os elforgatás az , , , , , , , pontokat rendre a , , , , , , , pontokba viszi, tehát pl. az és szakaszok metszéspontját a és szakaszok metszéspontjába viszi. Ugyanígy látható be, hogy ennél a forgatásnál a , , pontok képe rendre , és , tehát az négyszög képe önmaga. Ez viszont azt jelenti, hogy az négyszög négyzet, és a középpontja .
A négyzet területének kiszámításához elegendő egy oldalának hosszát meghatároznunk. Az derékszögű háromszögben éppen az átfogóhoz tartozó magasság (hiszen ), tehát az , és háromszögek hasonlóak. Ezért a háromszögek megfelelő oldalainak aránya egyenlő: azaz ‐ felhasználva, hogy Pitagorasz tétele miatt ‐ Másrészt: így De , ezért a kis négyzet oldala: tehát a kis négyzet területe. Megjegyzés. Teljesen hasonló módon oldhatjuk meg azt az általánosabb feladatot is, ahol az eredeti négyzet minden oldalát egyenlő részre osztjuk, és minden oldalon a -adik osztópontot választjuk ki. Ebben az esetben a kis négyzet területe: |