A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Jelöljük a pontokat , , , , -vel! , és legyenek egy oldalú szabályos háromszög csúcsai. legyen az egyenesnek ugyanazon az oldalán mint , mégpedig az szakasz felező merőlegesén -től távolságra. Jelöljük az távolságot -vel. Legyen az egyenesnek ugyanazon az oldalán mint , mégpedig az szakasz felező merőlegesén a -től távolságra. Jelöljük végül az távolságot -vel, a távolságot -vel! Megmutatjuk, hogy az pontötös kielégíti a feladat feltételeit.
A pontok felvételéből adódóan , , és . Először bebizonyítjuk, hogy az , , , távolságok közt nincs két egyenlő. Ehhez a következő ismert tételt használjuk fel: egy háromszögben nagyobb szöggel szemben nagyobb oldal van. A egyenes az , a egyenes az szögfelezője, tehát: | | A háromszög egyenlő szárú, ezért | | A háromszög is egyenlő szárú, szárszöge: | | alapon fekvő szögeire így adódik. Az háromszögben , tehát . A háromszögben , tehát . Végül a háromszögben , , tehát , vagyis . A fellépő távolságok száma így megfelel a feltételeknek.
A szögek ismeretében nyilvánvaló, hogy semelyik 3 pont nincs egy egyenesen. Az , , és négyszögek mindegyike konkáv, ezért ezek a pontnégyesek nem lehetnek egy körön. A négyszög sem húrnégyszög, mert . Ezzel beláttuk, hogy a megadott öt pont a feladat minden követelményét kielégíti. Megjegyzés. Természetesen az öt pont nemcsak a megoldásban leírt módon helyezkedhet el. A feltételeket a következő pontötös is kielégíti: , , legyenek egy szabályos háromszög csúcsai, a háromszög középpontja, pedig az középpontú sugarú kör és az szakasz felező merőlegesének egyik metszéspontja. Ez a konfiguráció, valamint a feladattal kapcsolatos egyéb érdekességek megtalálhatók lapunk 1980. évi 7. számában Erdős Pál: Néhány elemi geometriai problémáról c. cikkében.
|