Feladat: Gy.2312 Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Bacher Erzsébet ,  Benczúr P. ,  Benkő P. ,  Binder Zsuzsanna ,  Bobok G. ,  Bordás F. ,  Buttyán L. ,  Csom Gy. ,  Csűrös M. ,  Domokos P. ,  Fajszi B. ,  Gerlits F. ,  Károlyi A. ,  Kincses Z. ,  László A. ,  Lois L. ,  Magyar 575 Zs. ,  Mezei J. ,  Novák Zs. ,  Péter I. ,  Schermann G. ,  Simonyi Á. ,  Speczián A. ,  Sustik M. ,  Szabó 137 Gy. ,  Szamuely T. ,  Szilágyi 111 B. ,  Szűcs 704 G. ,  Tavaszi G. ,  Tőkei Zs. ,  Tóth 781 Zsuzsa ,  Vasy A. ,  Wiandt T. 
Füzet: 1986/november, 381 - 382. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Függvények, Számhalmazok, Prímszámok száma, Prímszámok, Gyakorlat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1986/január: Gy.2312

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

A feladatban a legszokatlanabb függvény π(n), próbáljuk ezt kicsit más formában felírni! π(1)=0, π(2)=1 (hiszen 2-ig az egyetlen prímszám a 2), továbbá π(3)=π(4)=2, π(5)=π(6)=3, s általában minden m1-re

pmn<pm+1eseténπ(n)=m.(1)
Ez a formula n=1-re is érvényben marad p0=1 megállapodással. Az (1)-beli kettős egyenlőtlenséghez π(n)=m-et adva kapjuk, hogy pmn<pm+1 esetén
pm+mn+π(n)<pm+1+m.(2)
Vagyis míg n a pm-től (pm+1-1)-ig fut, addig n+π(n) csupa különböző és egyre nagyobb értékeket vesz föl pm+m és pm+1+m-1 között (a határokat is beleértve). S mivel ebben a zárt intervallumban pontosan annyi egész szám van, ahány különböző argumentum, az n+π(n) függvény, miközben n végigfut pm-től (pm+1-1)-ig, minden egész értéket felvesz pm+m és pm+1+m-1 között, ezeket a számokat is beleértve. Így az n+π(n) függvény értékkészlete, ami éppen a B halmaz, a következő részekre bomlik:
1=p0n<p1 esetén p0+0 és p1-1 között;p1n<p2 esetén p1+1 és p2 között;p2n<p3 esetén p2+2 és p3+1 között;pm-1n<pm esetén pm-1+(m-1) és pm+(m-2) között;pmn<pm+1 esetén pm+m és pm+1+(m-1) között;
minden egész értéket fölvesz (a határokat is beleértve). Ezért B-nek a pozitív egészek közül pontosan a p1+0, p2+1, ..., pm+(m-1), ... számok nem elemei. Ezek pedig éppen az A halmazt adják ki; az állítást bizonyítottuk.
 

Megjegyzés. Tulajdonképpen sehol sem használtuk ki, hogy a p1, p2, ... sorozat éppen a prímszámokból áll; a gyakorlat állítása tetszőleges (szigorúan monoton növő) sorozatra és a hozzátartozó "gyakoriság- függvényre'' igaz.