Az $A$ játékos csak a két legnagyobb, a $12$-es, 6‐6 és a $11$-es 6‐5 dominók lerakásával szerezhetett $23$ pontot. A további kövek között két $10$, két $9$ és három $8$ pontos van, de az utóbbiak egyike, a 6‐2 a harmadik körben került az asztalra. Így $20$ pontot $B$ csak a $10$ pontos 6‐4 és 5‐5, $18$ pontot $C$ csak a 6‐3 és 5-4, 16 pontot $D$ pedig csak a két $8$ pontos 5‐3 és 4‐4 kövekkel érhetett el.
Az első két körben lerakott nyolc dominó tehát a következő: $A$: 6‐6, 6‐5; $B$: 6‐4, 5‐5; $C$: 6‐3, 5‐4; $D$: 5‐3, 4‐4. A lerakás sorrendjének megállapításához vegyük észre, hogy a felsorolt tizenhat szám közül a $6$-os és az $5$-ös fordul elő páratlanszor, a nyolc dominóból álló lánc tehát egyik irányban $6$-ra, a másikban pedig $5$-re végződik.
A nyolcadik dominót $D$ tette le a lánc valamelyik végére, így ez csak az 5‐3 lehetett, mégpedig az egyetlen további $3$-ast tartalmazó 6‐3 kőhöz kapcsolódva. Ha ezt a dominót $C$ még az első körben tette volna le, akkor az első hat lerakott dominón ‐ 6‐6; 6‐5; 6‐4; 5‐5; 6‐3; 4‐4 ‐ mind a négy szám összesen páratlanszor fordulna elő, ami nem lehet.
Az utolsónak lerakott két dominó tehát a 6‐3 és a 3‐5; vagyis a hatodik dominó lerakása után a lánc mindkét végén $6$-os állt. $C$ tehát a lánc bármelyik végére illeszthette második kövét, másfelől $B$ a második körben tette le a 6‐4 dominóját. Ekkor viszont az első körben csak úgy tehette le az 5‐5 követ, ha $A$ a 6‐5-tel kezdett.
A dominók tehát csak az alábbi sorrendben kerülhettek az asztalra : $A$: 6‐5, $B$: 5‐5, $C$: 5‐4, $D$: 4‐4, $A$: 6‐6, $B$: 4‐6, $C$: 6‐3, $D$: 5‐3. Látható, hogy a talált sorrend a játék szabályai szerint lehetséges is. Láttuk azt is, hogy ilyen sorrend mellett a dominók elrendezése kétféle lehet attól függően, hogy $C$ a második letevéskor melyik oldalra illeszti a 6‐3 követ.