|
Feladat: |
Gy.2098 |
Korcsoport: 16-17 |
Nehézségi fok: átlagos |
Megoldó(k): |
Balog 444 P. , Barsi S. , Bíborka Judit , Boros 966 Z. , Bujdosó 419 L. , Czabarka Éva , Edvi T. , Füst Á. , Giba P. , Grallert Ágnes , Gróf A. , Hraskó A. , Jedlovszky P. , Kónya Eszter , Kós G. , Magyar P. , Megyesi Gábor , Papp 710 Zs. , Porkoláb L. , Simon Gy. , Somogyi 196 A. , Zsigri G. |
Füzet: |
1983/november,
138. oldal |
PDF | MathML |
Témakör(ök): |
Súlyvonal, Terület, felszín, Egyéb sokszögek geometriája, Gyakorlat, Középvonal, Háromszögek hasonlósága |
Hivatkozás(ok): | Feladatok: 1983/január: Gy.2098 |
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Jelölje , , , , az ötszög csúcsait és legyen az csúccsal szemközti oldal felezőpontja , a -vel szemközti oldal felezőpontja . és így tovább. Először megmutatjuk, hogy . Jelöljük az , , pontok által meghatározott háromszög területét -vel. Feltétel szerint A súlyvonal felezi az háromszög területét: , és ezért . Hasonlóan kapjuk, hogy . Az és közös alapú, egyenlő területű háromszögek, ezért és egyenlő távol van az egyenestől, azaz . Az trapézban középvonal, a háromszögben pedig az középvonal, ezért . Ezzel igazoltuk állításunkat. Ugyanígy kapjuk, hogy és , vagyis az és háromszögek oldalai páronként párhuzamosak. A két háromszög tehát centrálisan hasonló. A megfelelő csúcsaikat összekötő szakaszok átmennek a centrumon, , és tehát egy pontban metszik egymást. Abból, hogy az és háromszögek megfelelő oldalai párhuzamosak, kapjuk, hogy és metszéspontján átmegy is. Végül a és a háromszögek centrális hasonlóságából adódik, hogy ezt a közös pontot is tartalmazza. Megyesi Gábor (Szeged, Ságvári E. Gyak. Gimn., II. o. t.) dolgozata alapján
Megjegyzések. 1. Sok megoldó próbálta " fizikusan'' megoldani a feladatot. Ezek még fizikai szempontból is hibásak, így természetesen nem kaptak pontot. Mások tudni, ill. bizonyítani vélték, hogy a feltételeknek megfelelő ötszög mindig szabályos. Ez nem igaz. 2. Legyen adva a síkon egy egyenes és egy valós szám. Az egyenesre vonatkozó arányú merőleges affinitásnak nevezzük a következő transzformációt: Tekintsük az egyenest egy derékszögű koordináta‐rendszer -tengelyének, és az pontot vigye a transzformáció a pontba. Az affinitással való ismerkedésképpen érdemes bebizonyítani az alábbi tulajdonságokat: az affinitás egyenest egyenesbe visz; egy egyenesen levő pontok távolságarányát megtartja; síkidomok területének arányát megtartja. Ezek alapján belátható, hogy a szabályos ötszög affin képei eleget tesznek a feladat feltételeinek. A feladatban szereplő tulajdonsággal bíró ötszögek pontosan azok, amelyek a szabályos ötszögből legfeljebb két affinitással keletkeznek. Ennek bizonyítását nem részletezzük. |
|