A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Jelöljük az háromszög beírt körét -gyel, a oldalához hozzáírt körét -vel, a körök sugarait pedig -gyel, illetve -vel. Először azt bizonyítjuk, hogy az és egyenesek a beírt körön metszik egymást. Az , , pontok egy egyenesen, a szögfelezőjén vannak. Az pont a , körök külső hasonlósági pontja. Az középpontú, arányú kicsinyítéssel az -be, a kör a körbe, a kör -beli érintője, , a kör -beli érintőjébe, -be megy át (1. ábra). Mivel párhuzamos -vel, így a beírt kört e két egyenes egy átmérő két végpontjában érinti, ezért az , , pontok egy egyenesen vannak. Az , , is egy egyenesen vannak, mivel az középpontú kicsinyítésben az megfelelője. A két egyenes közös pontja, tehát illeszkedik a körre. Ezek után rátérünk annak bizonyítására, hogy az és egyenesek párhuzamosak. Először is azt látjuk be, hogy . A és körök közös külső érintőin levő érintési pontok legyenek , , , . Külső pontból a körhöz húzott érintőszakaszok egyenlősége folytán , , , továbbá és , ahol . Végül alapján , ahonnan adódik. Így nemcsak a , hanem az szakasznak is felezőpontja. Legyen az a pont, amelynek képe az előbbi középpontú kicsinyítésben . Az háromszögben középvonal, mivel a kör átmérője. tehát párhuzamos -vel, így -gyel is. Egyenlő szárú háromszög esetén, ha , akkor az , , , egyenesek egybeesnek, mivel ekkor a szögfelezője merőlegesen felezi a oldalt. Az állítás erre az esetre módosításra szorul, mivel egybeeső egyenesekre nem mondjuk sem azt, hogy párhuzamosak, sem azt, hogy metszik egymást.
Helyei Judit (Pécs, Bánki Donát u.-i Ált. Isk., 8. o. t.) dolgozata alapján |