A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Jelöljük a körszeletet határoló kört és egyenest -val, illetve -vel, a két érintő kört -gyel, -vel, a körök középpontját -val, -gyel és -vel.
A következő megállapítások az és értékekre egyaránt érvényesek lesznek. Mivel belülről érinti -t -ben, az , félegyenesen van. Mivel érinti -t -ben, , merőleges -re. Tekintsük azt az centrumú nagyítást, mely -t -ba viszi. Jelöljük pont megfelelőjét -vel, az egyenesét pedig -vel. Mivel ez a nagyítás -t -ba viszi, a kör pontja, és a -vel párhuzamos érintője. A körnek csak két, -vel párhuzamos érintője van, ezek közül csak az lehet, amelyik -nek a körszelettel ellentétes oldalán van, hiszen a nagyítás miatt elválasztja -t -től. Tehát az egyenes helyzete nem függ megválasztásától, így nem függ attól a pont helyzete sem: azonos azzal a ponttal, amelyben -nak az -re merőleges ármérője metszi -nak a körszelethez nem tartozó ívét. Mivel is, is átmegy ezen a ponton, egyben e két egyenes metszéspontja, (ha nem azonos -vel, a két egyenesnek más közös pontja nem lehet), ezzel a feladat állítását bebizonyítottuk. Megjegyzés. Ha nagyítás helyett az , háromszögek hasonlóságát használjuk, külön kell foglalkozni azzal az esettel, amikor átmérő -ben. |