Feladat: 1421. matematika gyakorlat Korcsoport: 18- Nehézségi fok: átlagos
Füzet: 1973/január, 23 - 25. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Egyéb feladványok, Elsőfokú (és arra visszavezethető) egyenletrendszerek, Gyakorlat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1972/május: 1421. matematika gyakorlat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

1. Jelöljük az n-edik heti betétet bn-nel és a továbbiakban ismétlődő b3-b2 heti növekedést (ami az l. és 2. hét között, úgy látszik, még nem érvényes) d-vel. Ekkor b1, b2 és d kiszámításához elég az (1), (2), (3) egyenletrendszer. Ugyanis a betét hetenként d-vel való növelése alapján

b3=b2+d,4b4=b3+d=b2+2d,b5=b2+3d,b6=b2+4d,b7=b2+5d,b8=b2+6d,b9=b2+7d,
így a persely tartalma az egyenletekben szereplő hetek végén:
{P3=b1+b2+b3=b1+2b2+d,P4=P3+b4=P3+(b2+2d)=b1+3b2+3dP5=P4+(b2+3d)=b1+4b2+6dP7=P5+(b2+4d)+(b2+5d)=b1+6b2+15d,(4)P8=P7+(b2+6d)=b1+7b2+21d,P9=P8+(b2+7d)=b1+8b2+28d
ezekkel pedig (1)‐(3) így alakul (mindjárt rendezve is):
4d=b1,(1')b2+4d=20,(2')10d=b1+b2(3')

Innen egyszerű számítással (mindent Ft-ban értve)
d=2,b1=8,b2=12.(5)

2. A heti növekedés alapján n2 esetén minden heti betétre érvényes:
bn=b2+(n-2)d,(6)
hiszen a 2. héttől az n-edik hétig (n-2) hét telt el, ennyiszer d-vel lett nagyobb a betét. Azt sejtjük továbbá, hogy a persely tartalma az n-edik betét után
Pn=b1+(n-1)b2+d{1+2+...+(n-3)+(n-2)}.(7)
Ugyanis a pénzkészlet hetenkénti megszámlálásának könnyítésére (6) alapján elképzelhetjük, hogy az apa a 2. héttől kezdve minden héten b2 értéket úgy tett be, hogy összecsomagolt egy 10 Ft-ost és egy 2 Ft-ost, ilyen csomag tehát mindig 1-gyel kevesebb van benn, mint a hét sorszáma, továbbá a hét sorszámánál 2-vel kevesebb db d=2 Ft-ost is összecsomagolva tett be, ezeknek a darabszámoknak a {}-ben álló összegével kell tehát csak d-t szoroznunk a készlet megállapítása céljára.
Valóban, ugyanezzel az eljárással lehet kiszámítani a következő hét végén is a persely tartatmát:
Pn+1=Pn+bn+1=Pn+(B2+(n-1)d)==b1+nb2+d{1+2+...+(n-2)+(n-1)}.



3. A (7) kapcsos zárójelében álló összeget egyszerűbben lehet kiszámítani szorzással. Bebizonyítjuk, hogy
Sn-2=1+2+3+...+(n-3)+(n-2)=(n-2)(n-1)2,
vagyis az utolsó összeadandót szorozzuk a nála 1-gyel nagyobb számmal és a szorzatot osztjuk 2-vel. Ennek helyességét a 0<n-27 esetekre a (4) táblázatban látjuk. Valóban, 1-gyel tovább menve
Sn-1=Sn-2+(n-1)=(n-1)(n-22+1)=(n-1)n2,
tehát a mondott szabályszerűség minden természetes számról átöröklődik a rá következőre.
4. Ezek szerint, felhasználva az (5) értékeket:
Pn=b1+(n-1)b2+d2(n-2)(n-1)=n2+9n-2,(8)
erről a kifejezésről kell megállapítanunk, hogy mely n értékek mellett ad négyzetszámot. Ha csak egyetlen ilyen érték van, akkor Miki jóslata helyes.
A tekintetbe jövő n-ekre Pn>n2, keressük ezért a négyzetszám alapját (n+t) alakban, ahol persze t is természetes szám. Így
Pn=n2+9n-2=(n+t)2-bőlt2=(9-2t)n-2,
eszerint csak azok a t értékek jönnek szóba, amelyekre
9-2t>0,t=1,2,3,4,
és az egyenletből
n=t2+29-2t.
Ez a kifejezés a négy érték közül egyedül t=4 esetében ad egész számot és ekkor n=18.
Ezek szerint Miki a 18. héten találta négyzetszámnak a persely P18=484=(18+4)2 tartalmát, és ezután többet sohasem lesz Pn négyzetszám.
Megjegyezzük végül, hogy Miki fel nem használt oszthatósági észrevételei a talált megoldásban teljesülnek a persely bármely heti Pn(n2) tartalmára és P1-re is. (8) szerint írható: Pn=n(n+9)-2, és ez mindig páros, hiszen n és (n+9) egyike páros, tehát a szorzatuk is páros; másrészt sohasem osztható 3-mal, mert Pn-nek második tagja osztható vele, n2-2 viszont nem, hiszen n2-2 az n=3k, 3k+1, 3k+2 alakok mellett rendre 3(3k-1)+1, 3(3k2+2k-1)+2 és 3(3k2+4k)+2 alakú.
 

Megjegyzés. (8) megállapítása után eljárhatunk az alábbiak szerint is. Mivel van olyan e egész szám, hogy
Pn=n2+9n-2=e2,n2+9n-(e2+2)=0,
és hogy (a kérdéses héten is) n természetes szám következik, hogy az egyenlet diszkriminánsa egy f egész szám négyzete:
81+4(e2+2)=4e2+89=f2,f2-4e2=(f-2e)(f+2e)=89.


Ámde a 89 prímszám, tehát ez lényegében csak egyféleképpen lehetséges, ti. ha
f-2e=1,f+2e=89,
amiből e=22, f=45 és n=18. (Ugyanezt kaptuk volna a 89=(-1)(-89) felbontásból is, vagy az f-2e=89, f+2e=1 egyenletrendszerből is, mert e-nek és f-nek csak az abszolút értéke lényeges.)