A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás: Ha az -ból és -ből kiinduló magasságok talppontjait és -gyel, a magasságpontot -mel jelöljük, akkor az (lásd az ábrát) négyszög húrnégyszög, mert az és -nél levő szögek derékszögek.
Tehát a húrnégyszög másik két szögének összege , vagyis ahol az . Ha az rajta van a háromszög köré írt körön, akkor a kerületi szögek törvénye alapján (1) és (2)-ből következik, hogy , vagyis Ez azt jelenti, hogy . Megfordítva, e szükséges feltétel elégséges is, mert minden derékszögű háromszög magasságpontja a derékszög csúcspontja, és így rajta van a körülírt körön.
Halász Gábor (Bp. II., Rákóczi g. II. o. t.) |
II. megoldás: Ismeretes, hogy a magasságpontnak a háromszög oldalaira vonatkozó tükörképei rajta vannak a háromszög köré írt körön. csak akkor lehet tükörképével együtt a körülírt körön, ha 1. a tükröző, tengely ‐ a háromszög egyik oldala ‐ a körülírt kör szimmetria-tengelye, vagyis átmérője. Ez esetben Thales tétele értelmében a derékszög csúcsa, 2. a tükröző tengely átmegy az ponton, vagyis az rajta van a háromszög-oldalon, és a körülírt körön, vagyis a háromszög egyik csúcspontja. De -nek összekötései a másik két csúccsal szükségképpen a háromszög magasságvonalai, és egyszersmind oldalai. Tehát két egymásra merőleges oldal metszéspontja, vagyis egy derékszögű háromszög csúcspontja. E feltétel elégséges volta kézenfekvő.
Sikabonyi György (Bp. VIII., Kandó híradásip. t. II. o.t.) |
|