A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Legyen a kúp csúcsa , az ellipszis nagytengelye , a kistengely , a fókuszok és , , a leghosszabb alkotó , a legrövidebb . Szerkesszük meg azt a két gömböt, amelyek érintik a kúpfelület minden alkotóját és az ellipszis síkját. Ezek az úgynevezett Dandelin-gömbök a metsző síkot az ellipszis fókuszaiban érintik. (Ennek a ténynek a bizonyítását megtalálhatjuk Hajós György: Bevezetés a geometriába című könyvének 398. oldalán, vagy a gimnáziumi fakultatív B változatú Matematika IV. tankönyv ‐ szerzője Hajnal Imre ‐ 462. oldalán.)
1. ábra Az ellipszis tengelyeire fennáll, hogy A feladat állítását úgy mutatjuk meg, hogy kiszámítjuk (1) jobb oldalának két tagját. A koszinusztétel szerint | | (2) |
Az 1. ábra jelölései szerint, felhasználva, hogy a körhöz külső pontból húzott érintőszakaszok egyenlő hosszúak, | | Ezért | | (3) | (2) és (3) összevetésével ahonnan (1) szerint valóban Pór Attila (Bp., Fazekas M. Gyak. Gimn., II. o. t.)
megoldása nyomán
2. ábra II. megoldás. A 2. ábrán az ellipszis nagytengelye, a középpontja. Használjuk az ábra további jelöléseit is. Tekintsük a -n, -n, ill. -n átmenő, a forgáskúp tengelyére merőleges síkokat. Ezek a síkok a kúpfelületet körökben metszik, és az átmérőjű körnek az ponton átmenő, -re merőleges húrja éppen az ellipszis kistengelye. A magasságtétel szerint mértani közepe az , szakaszoknak, azaz Mivel az felezőpontja, ezért | | tehát (4)-ből |