|
Feladat: |
F.2754 |
Korcsoport: 18- |
Nehézségi fok: átlagos |
Megoldó(k): |
Balogh 171 J. , Harcos G. , Kiss 128 I. , Kőrösi A. , Kovács Ágnes , Nagy G. P. , Nagypál Éva , Podoski Károly. , Szekeres B. , Szendrői B. , Tokodi T. , Vidács Attila , Virág B. , Zircher P. |
Füzet: |
1990/március,
108 - 109. oldal |
PDF | MathML |
Témakör(ök): |
Irracionális egyenlőtlenségek, Geometriai egyenlőtlenségek, Koszinusztétel alkalmazása, Vektorok vektoriális szorzata, Feladat |
Hivatkozás(ok): | Feladatok: 1989/szeptember: F.2754 |
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Ha , , valós számok, akkor mindhárom gyökjel alatt nemnegatív szám áll, mert az első kifejezés és , a második és , a harmadik pedig és közé esik. Így a feladat állítása minden , , valós számhármasra értelmes. Az is világos, hogy mindkét oldal nemnegatív, így négyzetre emelhetünk, ez az egyenlőtlenség érvényén nem változtat. A négyzetreemelés és a rendezés elvégzése után a | | egyenlőtlenséghez jutunk. A bal oldal mindig nemnegatív. Ha a jobb oldal negatív, akkor kész vagyunk: az egyenlőtlenség igaz. Ha pedig mindkét oldal nemnegatív, akkor négyzetre emelhetünk. Ezt elvégezve, és a kapott egyenlőtlenséget rendezve a valóban igaz egyenlőtlenséghez jutunk. Ezzel egyenlőtlenségünket minden esetre beláttuk. Egyenlőség pontosan akkor áll fenn, ha , és . Kovács Ágnes (Jászberény, Lehel Vezér Gimn., IV. o. t.) II. megoldás. Az egyenlőtlenséget geometriai úton bizonyítjuk. Azt fogjuk belátni, hogy ha , , valós számok, akkor | | (1) | Itt a bal oldal kisebb, a jobb oldal nagyobb a bizonyítandó egyenlőtlenség megfelelő oldalánál, tehát a fenti egyenlőtlenségből már következik a feladat állítása. Az (1) belátásához tekintsünk a síkon négy pontot, , , , -t, úgy hogy , , , továbbá , legyen (1. ábra).
1. ábra A koszinusz tétel szerint
| | ugyanígy
Az (1) egyenlőtlenség tehát éppen az háromszögegyenlőtlenség, s így nyilvánvalóan igaz. Vidács Attila (Bp., Táncsics M. Gimn., III. o. t.) Megjegyzés. Nyilvánvaló, hogy (1)-ben egyenlőség pontosan akkor áll, ha , , egy egyenesbe esik (2. ábra).
2. ábra Ekkor az háromszög kétszeres területe, egyenlő az és háromszögek kétszeres területének összegével, -kal. Innen . Ezenkívül szükséges, hogy (1) megegyezzék a feladatbeli egyenlőtlenséggel, tehát , , teljesüljön, azaz , és előjele azonos legyen. |
|