|
Feladat: |
F.2729 |
Korcsoport: 16-17 |
Nehézségi fok: nehéz |
Megoldó(k): |
Antos A. , Aranyi F. , Balogh 171 J. , Bangha K. , Bella G. , Benczúr P. , Benkő D. , Berzéthy P. , Bíró N. , Csirik J. , Danyó T. , Dutkó A. , Farkas 210 J. , Gutai Zs. , Harcos G. , Hausel T. , Hídvégi Z. , Kocsor A. , Lancsa Hajnalka , Macskási Zs. , Madarász Judit , Mezei József , Miklán K. , Oláh G. , Papp 613 F. , Peták A. , Podoski Károly. , Révész Gabriella , Sági G. , Siteri N. , Stoyan R. , Szamuely T. , Szekeres B. , Tokodi T. , Tóth 509 P. Z. , Tóth 702 P. , Tuba I. |
Füzet: |
1989/november,
377 - 379. oldal |
PDF | MathML |
Témakör(ök): |
Szorzat, hatványozás azonosságai, Egyenletrendszerek, Számsorozatok, Partíciós problémák, Pitagoraszi számhármasok, Teljes indukció módszere, Feladat |
Hivatkozás(ok): | Feladatok: 1989/február: F.2729 |
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Először azt bizonyítjuk be, hogy ha pozitív egész, akkor felbontható két olyan négyzetszám összegére, amelyek egyike sem osztható -tel. Teljes indukciót alkalmazunk. Az esetben Tegyük fel, hogy -ra igaz az állítás, tehát és nem osztható -tel. Ekkor és közül legalább az egyik nem osztható -tel, mert összegük sem osztható -tel. Könnyen ellenőrizhető, hogy
Legyen tehát és , ha nem osztható -tel, ellenkező esetben legyen és . Ekkor, mint láttuk, , és nem osztható -tel. De akkor sem osztható -tel, így sem. Ezzel beláttuk, hogy esetén -nek van olyan alakú felbontása, ahol nem osztható -tel. Ezután már könnyű bizonyítani, hogy (legalább) különböző módon áll elő két négyzetszám összegeként. Ha ugyanis pozitív egész, és nem nagyobb -nél, akkor | | Itt és egész és -nek pontosan -adik hatványával osztható. Ebből viszont következik, hogy ez az elő állítás minden -ra különböző. Minthogy éppen darab különböző értéket vehet fel, találtunk -nek különböző előállítását két négyzetszám összegeként. II. megoldás. Legyen pozitív egész, és tekintsük az , , számhármast. Könnyen ellenőrizhető, hogy , tehát pitagoraszi számhármasról van szó. Legyen . Azt állítjuk, hogy ekkor legalább különböző módon áll elő két négyzetszám összegeként. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az egyenleteket -tel osztva és -tel szorozva a következő darab egyenlethez jutunk:
Itt az definíciója miatt egész, tehát a fenti egyenlet -nek darab előállítását adja meg két négyzetszám összegeként. Be kell látnunk, hogy különböző egyenletről van szó. Világos, hogy , tehát , és esetén a , így a . Elég azt belátnunk, hogy páronként különböző számok. Ez pedig abból következik, hogy az sorozat szigorúan monoton csökken. Ezzel beláttuk, hogy valóban (legalább) különböző módon bontható fel két négyzetszám összegeként. III. megoldás. Az előbbi megoldás gondolatát némileg általánosítva, azt látjuk be, hogy ha | | darab különböző, de egyébként tetszőleges ún. primitív pitagoraszi számhármas (azaz és páronként relatív prímek -re), akkor legalább különböző módon áll elő két négyzetszám összegeként. Az (1) alatt felírt egyenlet ugyanis most is fennáll, és , most is egész. Azt kell csak belátnunk, hogy ez az egyenlet most is különböző egyenlet. Nyilván feltehetjük, hogy , s ekkor elég azt belátni, hogy az számok páronként különböznek. Tegyük fel,hogy . Ekkor . De itt és relatív prímek, ezért osztható -vel. Másrészt is osztható -vel, tehát . Ebből viszont következik, tehát az és az számhármas azonos, ezért . Az számok tehát valóban páronként különbözők. Ezzel beláttuk, hogy valóban (legalább) különböző módon áll elő két négyzetszám összegeként. Mezei József (Bp. Berzsenyi D. Gimn. IV. o.) Megjegyzés. Mélyebb számelméleti módszerekkel megmutatható a következő. Ha , ahol -nek a alakú prímosztói, pedig a alakú prímosztói, és párosak, akkor felbontható két négyzetszám összegeként, mégpedig -féle módon. Itt akkor is különbözőknek tekintjük a felbontásokat, ha csak sorrendben vagy előjelben térnek el egymástól. Pl. -nek az első megoldásban kapott minden előállítása nyolc előállításnak számít: és . Ezenkívül -nek van még négy triviális előállítása: . Így -nek előállítását találtuk meg. A fenti tétel szerint -féleképpen állítható elő, tehát ebben az esetben az összes előállítást megtaláltuk. Az II. és III. megoldásban viszont ez korántsem teljesül. |
|