Feladat: F.2729 Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Antos A. ,  Aranyi F. ,  Balogh 171 J. ,  Bangha K. ,  Bella G. ,  Benczúr P. ,  Benkő D. ,  Berzéthy P. ,  Bíró N. ,  Csirik J. ,  Danyó T. ,  Dutkó A. ,  Farkas 210 J. ,  Gutai Zs. ,  Harcos G. ,  Hausel T. ,  Hídvégi Z. ,  Kocsor A. ,  Lancsa Hajnalka ,  Macskási Zs. ,  Madarász Judit ,  Mezei József ,  Miklán K. ,  Oláh G. ,  Papp 613 F. ,  Peták A. ,  Podoski Károly. ,  Révész Gabriella ,  Sági G. ,  Siteri N. ,  Stoyan R. ,  Szamuely T. ,  Szekeres B. ,  Tokodi T. ,  Tóth 509 P. Z. ,  Tóth 702 P. ,  Tuba I. 
Füzet: 1989/november, 377 - 379. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Szorzat, hatványozás azonosságai, Egyenletrendszerek, Számsorozatok, Partíciós problémák, Pitagoraszi számhármasok, Teljes indukció módszere, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1989/február: F.2729

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. megoldás. Először azt bizonyítjuk be, hogy ha n pozitív egész, akkor 52n felbontható két olyan négyzetszám összegére, amelyek egyike sem osztható 5-tel. Teljes indukciót alkalmazunk. Az n=1 esetben

52=25=32+42.
 

Tegyük fel, hogy n=k-ra igaz az állítás, tehát
52k=ak2+bk2,(1)
és akbk nem osztható 5-tel. Ekkor 3ak+4bk és 3ak-4bk közül legalább az egyik nem osztható 5-tel, mert összegük 6ak sem osztható 5-tel. Könnyen ellenőrizhető, hogy
(3ak+4bk)2+(4ak+3bk)2=(3ak-4bk)2+(4ak+3bk)2==(32+42)(ak2+bk2)=5252k=52(k+1).




Legyen tehát ak+1=3ak+4bk és bk+1=4ak-3bk, ha 3ak+4bk nem osztható 5-tel, ellenkező esetben legyen ak+1=3ak-4bk és bk+1=4ak+3bk. Ekkor, mint láttuk, 52(k+1)=ak+12+bk+12, és ak+1 nem osztható 5-tel. De akkor 52(k+1)-ak=bk sem osztható 5-tel, így bk+1 sem. Ezzel beláttuk, hogy n1 esetén 52n-nek van olyan an2+bn2 alakú felbontása, ahol anbn nem osztható 5-tel. Ezután már könnyű bizonyítani, hogy 52n (legalább) n különböző módon áll elő két négyzetszám összegeként. Ha ugyanis k  pozitív egész, és nem nagyobb n-nél, akkor
52n=52k52(n-k)=(ak2+bk2)(5n-k)2=(5n-kak)+(5n-kbk).
Itt 5n-kak és 5n-kbk egész és 52n-nek pontosan (n-k)-adik hatványával osztható. Ebből viszont következik, hogy ez az elő állítás minden k-ra különböző. Minthogy k éppen n darab különböző értéket vehet fel, találtunk 52n-nek n különböző előállítását két négyzetszám összegeként.
 
II. megoldás. Legyen j pozitív egész, és tekintsük az aj=4j, bj=4j2-1, cj=4j2+1 számhármast. Könnyen ellenőrizhető, hogy aj2+bj2=16j2+(4j2-1)2=(4j2+1)2=cj2, tehát pitagoraszi számhármasról van szó. Legyen sn=c1c2...cn=(412+1)(422+1)...(4n2+1). Azt állítjuk, hogy ekkor tn=sn2 legalább n különböző módon áll elő két négyzetszám összegeként.
Nyilvánvaló ugyanis, hogy az aj2+bj2=cj2 egyenleteket cj2-tel osztva és sn2-tel szorozva a következő n darab egyenlethez jutunk:
(a1snc1)2+(b1snc1)2=sn2=tn(ajsncj)2+(bjsncj)2=sn2=tn(1)(ansncn)2+(bnsncn)2=sn2=tn.


Itt sncj az sn  definíciója miatt egész, tehát a fenti n egyenlet tn-nek n darab előállítását adja meg két négyzetszám összegeként. Be kell látnunk, hogy n különböző egyenletről van szó. Világos, hogy b1<a1, tehát b1snc1<a1snc1, és j2 esetén a aj=4j<4j2-1=bj, így a ajsncj<bjsncj. Elég azt belátnunk, hogy a1c1sn,a2c2sn,...,ajcjsn,...,ancnsn páronként különböző számok. Ez pedig abból következik, hogy az ajcj=1j+14j sorozat szigorúan monoton csökken.
 

Ezzel beláttuk, hogy tn=sn2 valóban (legalább) n különböző módon bontható fel két négyzetszám összegeként.
 

III. megoldás. Az előbbi megoldás gondolatát némileg általánosítva, azt látjuk be, hogy ha
(a1,b1,c1),(a2,b2,c2),...,(an,bn,cn)
n darab különböző, de egyébként tetszőleges ún. primitív pitagoraszi számhármas (azaz aj2+bj2=cj2 és aj,bj,cj páronként relatív prímek j=1,2,...,n-re), akkor tn=sn2=(c1,c2,...,cn) legalább n különböző módon áll elő két négyzetszám összegeként. Az (1) alatt felírt n egyenlet ugyanis most is fennáll, és ajsncj, bjsncj most is egész. Azt kell csak belátnunk, hogy ez az n egyenlet most is n különböző egyenlet. Nyilván feltehetjük, hogy aj<bj, s ekkor elég azt belátni, hogy az ajsncj számok páronként különböznek. Tegyük fel,hogy aisnci=ajsncj. Ekkor aicj=ajci. De itt ai és ci relatív prímek, ezért aj osztható ai-vel. Másrészt ai is osztható aj-vel, tehát ai=aj. Ebből viszont ci=cj következik, tehát az (ai,bi,ci) és az (aj,bj,cj) számhármas azonos, ezért i=j. Az ajsncj számok tehát valóban páronként különbözők. Ezzel beláttuk, hogy tn valóban (legalább) n különböző módon áll elő két négyzetszám összegeként.
Mezei József (Bp. Berzsenyi D. Gimn. IV. o.)
 

Megjegyzés. Mélyebb számelméleti módszerekkel megmutatható a következő. Ha m=2αp1α1qp2α2...prαrq1β1q2β2...qsβs, ahol p1,p2,...,prm-nek a 4k+1 alakú prímosztói, q1,q2,...,qs pedig a 4k-1 alakú prímosztói, és β1,β2,...,βs párosak, akkor m felbontható két négyzetszám összegeként, mégpedig 4(α1+1)(α2+1)...(αr+1)-féle módon. Itt akkor is különbözőknek tekintjük a felbontásokat, ha csak sorrendben vagy előjelben térnek el egymástól. Pl. m=52n-nek az első megoldásban kapott minden előállítása nyolc előállításnak számít: (±5n-kak)2+(±5n-kbk)2 és (±5n-kbk)2+(±5n-kak)2. Ezenkívül m=52n-nek van még négy triviális előállítása: 52n=(±5n)2+02=02+(±5n)2. Így 52n-nek 8n+4 előállítását találtuk meg. A fenti tétel szerint m=52n 4(2n+1)-féleképpen állítható elő, tehát ebben az esetben az összes előállítást megtaláltuk. Az II. és III. megoldásban viszont ez korántsem teljesül.