A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Jelöljük elsőrendű különbség-polinomját, a polinomot -szel (ez nyilván -edfokú), a másodrendű különbség-polinomja legyen (ennek a polinomnak a foka), és általában hasonlóan definiáljuk a -adrendű különbség-polinomot: . A -ra vonatkozó indukcióval könnyen látható, hogy foka , így a polinom már konstans. Ezt a konstanst (és a különbség-polinomok közbülső értékeit) adatainkból ismételt kivonással határozhatjuk meg:
tehát az azonosan polinom. Ebből értékét a következőképpen kaphatjuk meg:
(előbbi táblázatunkban ez az utolsó "átló'' összege).
II. megoldás. Felhasználjuk az ismert azonosságot. Értelmezzük a , ill. -re a | | -adfokú polinomokat. Ekkor a | | polinom az = 1, 2, , helyeken rendre a , , , , értékeket veszi fel. Ha ugyanis , akkor
| | és esetén . Így az -edfokú polinom az = 1, 2, , helyeken éppen azokat az értékeket veszi fel, mint . Ha azonban két -edfokú polinom különböző helyen megegyezik, akkor azonos; tehát maga a keresett polinom. Ennek pedig az helyen felvett értéke: Tornyi Lajos (Bp. Fazekas M. Gimn. IV. o. t.)
|