A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Jelöljük a vizsgált összeget -sel. Az összeg tagjai az függvény egész helyeken fölvett értékei az intervallumban. Az folytonos ebben az intervallumban, ezért ott integrálható. Tekintsük a következő integrálközelítő-összegeket: | | Ezekkel az integrál értéke becsülhető, éspedig | | (1) | hiszen a tekintett intervallumban pozitív és monoton fogy. Mivel ezért (1) szerint , azaz , és így . II. megoldás. egész részének meghatározásához fölhasználjuk a következő, minden pozitív egészre érvényes egyenlőtlenséget: | | (2) |
Csak a bal oldali egyenlőtlenséget igazoljuk, a másik bizonyítása hasonlóan történhet. Osszuk ennek mindkét oldalát -nel. Rendezés után kapjuk, hogy a bizonyítandó állítás a egyenlőtlenséggel ekvivalens. A bal oldalon négy szám, az mértani közepe, a jobb oldalon pedig ugyanezeknek a számtani közepe áll, és mivel a számok nem mind egyenlők, (3) valóban igaz. Ezután , illetve a következőképpen becsülhető:
Azt kaptuk tehát, hogy . Mivel pedig | | azért . Megjegyzések. 1. A egyenlőtlenség hátterében a függvény konkáv volta áll, ugyanis alapján (2) a | | (2') | alakba írható. A két szélén a görbe egy-egy húrjának, közepén pedig az -beli érintőjének meredeksége áll. 2. Az I. megoldás módszerével általában is igazolható, hogyha , természetes szám, akkor | | Hasonlóan igazolható, hogy | |
|
|