|
Feladat: |
F.2565 |
Korcsoport: 18- |
Nehézségi fok: átlagos |
Megoldó(k): |
Benczúr A. , Bereczky Á. , Csott R. , Cynolter G. , Dinnyés Enikő , Grallert Ágnes , Gyuris V. , Hajdú G. , Heller Judit , Horváth E. , Majoros L. , Majzik I. , Pál G. , Tasnádi T. , Tóth 324 T. |
Füzet: |
1986/november,
365 - 367. oldal |
PDF | MathML |
Témakör(ök): |
Háromszögek egybevágósága, Poliéderek átdarabolása, Vetítések, Derékszögű háromszögek geometriája, Középvonal, Térgeometriai bizonyítások, Tetraéderek, Feladat |
Hivatkozás(ok): | Feladatok: 1986/január: F.2565 |
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Látni fogjuk, hogy a feladat b) és c) állítása csak az nagyságviszony mellett érvényes.
1. ábra Legyen és vetülete -re , ill. , a csúcs vetülete az síkra , és vetülete a egyenesre (1. ábra). Az és lapháromszögek egybevágók, mert ezen körüljárásaik szerinti első oldalpárjuk közös, a további kettő pedig a feltevés szerint egyenlő. Emiatt , magasságaik is egyenlők. Az adott alapján a derékszögű háromszögből hiszen merőleges -re és -re, tehát . Eszerint felezi a szakaszt, továbbá a háromszög egyenlő oldalú. Másrészt benne van a szakasz felező merőleges síkjában, ez pedig azonos a szakasz felező merőleges síkjával, tehát az adatok szerint 1. Ha mármost , akkor a közös befogójú és háromszögekből , tehát valódi háromszög és egyenlő szárú. Ebben a alapon fekvő szögek hegyesszögek, egyszersmind is hegyesszög. Így , az élszakaszon vannak és harmadolják azt. Jelöljük hosszát -vel, ekkor az háromszögből | | és keresett kifejezése: ami a most vizsgált esetben pozitív. Hozzátesszük, hogy mivel az felbontás első tényezője az háromszög révén nagyobb, mint , azért a második tényezőre , és az egyenlőtlenségből feltétele annak, hogy a háromszög létrejöhessen. Ugyanez az egybevágó és lapokból is kiadódik. 2. Ha viszont , akkor . Így a félegyenesen van, másrészt (1) szerint -től ugyanannyira, mint , tehát azonos -vel. Ezért az derékszög, tehát ekkor (2. ábra). Ide kapcsoljuk mindjárt, hogy nem lehetséges. Akkor ugyanis egybeesnék -lal, és a -vel, így ‐ hacsak ‐, lenne, és a nem lehetne -os.
2. ábra Láttuk, hogy az 1. nagyságviszony mellett felezi a szakaszt, és , így éppen középvonala a háromszögnek, tehát rajta van a élen (felezi azt). Így a lap tartalmazza az -re merőleges egyenest, tehát maga is merőleges az lapsíkra, ahogy a feladat állítja. Ugyanez a tény az élben metsződő lappárra abból adódik, hogy a testnek van olyan forgástengelye, amely körüli -os elfordítással önmagába megy át. Ez a tengely az szakasz felezőpontján megy át, merőleges az élre és benne van a lapszöget felező síkban. Könnyen adódik az előzőkből, hogy a tengely a élt is felezi. Így az és , valamint a és csúcspárok egymás helyére fordulnak, és a élnél levő derékszögű lapszög az élnél levő lapszögbe megy át, az is derékszög. (Az nagyságviszony esetében nincs rajta a szakaszon, előbbi érvelésünk alapja kiesik, nincs derékszög az -élekben összefutó lappárok között. A forgástengely azonban ekkor is megvan.) Rátérünk a c) állításra, de már csak az esetben. Az első alkalmas metsző sík a , merőleges az élre. A tetraédert a tengely körül -kal elfordítva a -be jut és a pontba, a síkmetszet helyben maradó és elforduló példányai együtt a szabályos háromszöget alkotják. A második síkmetszet pedig az a , amelybe az első metszet az említett szimmetriával átmegy, tehát szintén merőleges -re, az él felezőpontja. Létrejön a szabályos háromszög, egybevágó a -gyel, és avval párhuzamos síkban fekszik, ezek az állítás szerinti hasáb alaplapjai; az oldalélek pedig , és . Megjegyzések. 1. A vizsgált típusú tetraéderek ( esetén) könnyű példát nyújtanak testátdarabolásra. Bolyai Farkas tétele szerint bármely két egyenlő területű, egyenes vonalú síkidom véges sok lépésben átdarabolható egymásba, ezzel szemben a térben általában nem lehetséges ez két egyező térfogatú, síklapokkal határolt test között, csak bizonyos szoros feltételek mellett. 2. A térszemlélet gyakorlásául hozzáfűzzük: az és lapok a testtel együtt átmennek egymásba, tehát egyező körüljárásúan egybevágók, ha a testre mindkétszer kívülről nézünk rá. Az 1. ábrán viszont és ellentétes körüljárásúak. Ez abból adódik, hogy ott a lapra kívülről nézünk rá, míg az lapra a test belseje felől.
|
|