|
Feladat: |
F.2522 |
Korcsoport: 16-17 |
Nehézségi fok: nehéz |
Megoldó(k): |
Bereczky Á. , Blahota I. , Bóna M. , Boros Z. , Csermely Ágnes , Czuprák E. , Deák CS. , Dinnyés Enikő , Edvi T. , Fülöp T. , Heller Judit , Hetyei Judit , Illés Cs. , Limbek Cs. , Németh-Buhin Á. , Pfeil T. , Pintér A. , Ráth E. , Regős G. , Szigeti Z. , Szilágyi L. , Törcsvári A. , Zaránd G. |
Füzet: |
1985/november,
371 - 372. oldal |
PDF | MathML |
Témakör(ök): |
Derékszögű háromszögek geometriája, Középvonal, Súlyvonal, Körülírt kör, Súlypont, Terület, felszín, Feladat |
Hivatkozás(ok): | Feladatok: 1985/március: F.2522 |
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. 1. A két háromszög súlyvonalainak egyenesei páronként egybeesnek, ennélfogva közös a súlypontjuk is. Valóban, az háromszög egyik súlyvonala , és ez átmegy a szakasz felezőpontján, hiszen az négyszög paralelogramma. Jelöljük a közös súlypontot -sel. A súlypont harmadoló tulajdonságánál fogva a két háromszög -re mint középpontra nézve hasonló egymáshoz. Ennélfogva a és megfelelő pontpárjuk is képe egymásnak, így az háromszög területét felező egyenes átmegy -en. Megmutatjuk, hogy a két háromszög egy megfelelő csúcspárján is átmegy, vagyis azonos valamelyik közös súlyvonal egyenessel. 2. Válasszuk úgy a betűzést, hogy az és csúcsok a egyenes két partján legyenek, és az egyenesnek az oldallal közös pontjára ‐ a ,,belépési'' pontra ‐ teljesüljön . Eszerint a szakaszon van, megengedve ennek végpontját is, de -t nem.
Ekkor a egyenes a háromszögből csak a szakasz valamely pontján át léphet ki ‐ megengedve -t is. Ugyanis a szakasz tetszőleges belső pontját gondolva kilépési pontnak, a háromszög területe legfeljebb annyi lenne, mint a háromszög területe, ‐ ami pedig fele az háromszög területének. Ezt a korlátot is csak akkor érné el, ha egyidejűen azonos lenne -lal és azonos -vel, ekkor pedig nyilvánvalóan teljesül az állítás. Már csak az nagyságviszonnyal kell foglalkoznunk. Ekkor , hiszen egyébként a terület nagyobb lenne az területnél, márpedig mindkettő a háromszög területének a fele. Hagyjuk figyelmen kívül az egyenlő területű és háromszögek közös részét, az idomot, ekkor a maradó és valódi háromszögek területe is egyenlő. -nél levő szögük egyenlő, ennélfogva a típusú területképlet alapján az -ben összefutó oldalszakaszaik szorzata egyenlő: . Innen a súlypont harmadoló tulajdonsága alapján: | | Eszerint -nek az egyenestől mért távolsága -szor akkora, mint távolsága, vagyis éppen akkora, mint távolsága. Az egyenesen csak egy ilyen pont van: , csak ide eshet , tehát a -ba. A egyenes azonos a súlyvonallal. Így a feladat föltevései alapján a már előbb elintézett nyilvánvaló esetre jutottunk; más eset nincs, és ezzel (a dőlt betűs) állításunkat bebizonyítottuk. 3. A választott betűzés szerint a egyenes átmegy a oldalfelező ponton. Ez nyilván minden olyan háromszögben teljesül, amelyben azonos -lal, vagyis minden derékszögű háromszögben , amikor persze az háromszög is derékszögű. ( nem lehet azonos -lal.) Továbbá azok a háromszögek is a vizsgálandók közé tartoznak, amelyekben a körközéppont nem azonos -lal, de rajta van a súlyvonalon. Mindezekben a körnek és vele együtt a háromszögnek is szimmetriatengelye, vagyis az egyenlő szárú háromszögek is megfelelnek, és más lehetőség már nincs. ‐ A szabályos háromszöget nyilván azért zárta ki eleve a feltevés, mert abban azonos -val, a egyenes határozatlan. Válaszunk tehát a következő: az háromszög vagy derékszögű vagy egyenlő szárú ‐ esetleg mindkét feltételnek eleget tesz. És hozzátesszük: a egyenes természetesen az háromszöget is két egyenlő területű részre osztja. |
|