A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Jelöljük a test csúcsainak, lapjainak, éleinek számát rendre -vel. Mivel a test konvex, azért minden háromszög minden oldala egy másik háromszög egy teljes oldalával alkot élt, csúcs nem lehet belső pontja élnek vagy lapnak. Érvényes a testre az Euler-féle poliéder-tétel: Mivel minden lapnak oldala van és minden él laphoz tartozik hozzá, azért az éleket mindkét lapjukban beszámítva és a közlés szerinti mértani sorozat hányadosa . Ugyanennyi tehát értéke is, vagyis Ezeket az egyenletbe helyettesítve és .
1. ábra Ilyen testet kapunk, ha egy szabályos hatoldalú (egyenlő oldalélű) gúlát tükrözünk az alaplapjára (1. ábra). Az oldallapok vetülete az alaplap síkjára szabályos háromszög lesz, melynek oldala egyenlő a háromszöglapok alapjával, egyben a lapok szárának megrövidült vetületével. Ebben a testben tehát az egybevágó lapok szára nagyobb az alapjuknál, vagyis a szárak közti szög kisebb, mint . Kielégíti a feladat követelményeit a következő test is. Egy szabályos tetraéder lapjaira a középpontjukban merőlegest emelünk, ezekre kifelé egyenlő szakaszokat mérünk fel, és a végpontok adják a test további csúcsát (2. ábra). Ezzel az eredeti lapra egy-egy oldalú gúlapalástot tettünk rá, az ezután látható lapok nyilvánvalóan egybevágó, egyenlő szárú háromszögek.
2. ábra Ezekben a lapokban az alap a legnagyobb oldal, és a vele szemben levő szög kisebb, mint , különben a gúlapalástok egy-egy síkot adnának. A szárak közti szögre alsó korlátot is kapunk a fölmérhető szakasz felső korlátjából. Legyen az szabályos tetraéder és lapjának középpontja , ill. (a negyedik csúcs vetülete), az ezekben fölmért szakaszok végpontja , ill. , az él felezőpontja . A konvexség követelménye, hogy | | legyen, vagyis | | hiszen . Tekintsük azt a szöget, amelyre , vagyis amely mellett és egy síkban vannak. Ez nyilván hegyesszög, tehát Ebből , így pedig miatt . És mivel még , azért a fölmért szakaszra | | ahol a tetraéder súlypontja, egyben középpontja, és a körülírt gömb sugara. Ha a merőlegesekre -at mérünk fel, akkor lesz, hiszen rajta lesz a tetraéder köré írt gömbön, és a csúcs kockát határoz meg. Eredményünket így is kimondhatjuk: a test lapjain . ‐ A kristálytanban ezt az alakot triakisz-tetraédernek (-szoros tetraédernek) nevezik. Megjegyzések. 1. A feladat csak megfelelő test leírását kérte, és a megoldást teljesnek tekintettük test leírásával. Nekünk viszont nyilván mindkét testet le kellett írnunk. 2. Nem bizonyítjuk, hogy több ilyen test nem létezik, viszont megcáfolunk egy téves sejtést. Volt ilyen vélemény: megfelelő test az is, ha háromszögből egy -oldalú antiprizma palástját állítjuk össze, majd ennek szabályos háromszöget alkotó ,,bejáratai'' fölé oldalú gúlapalástokat szerkesztünk (3. ábra, ilyen antiprizmát kapunk, ha egy lapjára állított szabályos oktaédert ,,függőlegesen'' nyújtunk vagy zsugorítunk). Ha azonban és egybevágó, egyenlő szárú háromszögek, akkor egyenlő szöggel hajlanak az síkhoz (befelé, ill. kifelé) és a test 2-2 lapja síknégyszöggé áll össze; nem él lesz, hanem lapbeli átló. A testet egybevágó rombusz határolná (paralelepipedon, ütemű forgástengellyel, szimmetriasíkkal. (Az antiprizma csúcsainak vetületei az síkra egy szabályos hatszöget alkotnak!)
3. ábra
|