|
Feladat: |
F.2499 |
Korcsoport: 18- |
Nehézségi fok: átlagos |
Megoldó(k): |
Balogh 961 Cs. , Bán Rita , Bóna M. , Búza Kinga , Csermely Ágnes , Cynolter G. , Deák CS. , Dinnyés Enikő , Edvi T. , Grallert Ágnes , Hajdú S. , Hetyei Judit , Hornyák Z. , Horváth 572 L. , Íjjas Cs. , Karácsony P. , Králik B. , Limbek Cs. , Nyikes T. , Olasz-Szabó M. , Paál Beatrix , Pfeil T. , Werner P. , Zaránd G. |
Füzet: |
1985/április,
158 - 160. oldal |
PDF | MathML |
Témakör(ök): |
Vetítések, Térgeometriai bizonyítások, Tetraéderek, Szögfüggvények a térben, Feladat |
Hivatkozás(ok): | Feladatok: 1984/november: F.2499 |
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Keressük meg a ponton át azt az síkot, amely párhuzamos az állításbeli síkkal. Ekkor tartalmazza a egyenest. csak úgy lehet párhuzamos -vel is ‐ ez az egyenes a tetraéder lapsíkjában van ‐ , ha -t a -vel párhuzamos egyenesben metszi. Húzzuk meg tehát -n át (-ben) a -vel párhuzamos egyenest és jelöljük -vel való metszéspontját -vel, ekkor a keresett sík 3 pontja , és . És mivel az állításban szereplő harmadik egyenes, , a tetraéder lapsíkjában van, azt kell csak belátnunk, hogy és -nek -val való metszésvonala párhuzamosak. Jelöljük a , , élek hosszát rendre , , -vel és legyenek a -nél az élek között levő szögek rendre , , . Ekkor szerkesztésünk folytán
és e sor két végén álló aránypárok egyenlősége éppen azt jelenti, amit bizonyítani akartunk.
1. ábra Első ábránkon ‐ szokásosan ‐ a könnyebben elképzelhető esetre mutattunk példát, vagyis ha , , mindegyike hegyesszög. Ha tompaszög is van köztük, akkor modell készítése és a -ben összefutó 3 lapnak mint palástnak síkba való kiterítése kevésbé könnyíti az elképzelést, mert egyes vetületek, esetleg mind a 6, az illető oldalél -n túli meghosszabbítására esnek. Második ábránkon -t és -t tompaszögnek gondoltuk és a testet majdnem fölülnézetből szemléltük, az alakzat hozzánk legközelebbi pontjai , , és , ezek után hátrább következnek , és . (Az háromszög oldalait el is hagytuk, nincs szerepük.)
2. ábra Elveszti érdekességét, sőt a tartalmát is az állítás, ha az , , egyenesek közül kettőnek közös az iránya, vagy ha valamelyik határozatlanná válik. Számításunk sem érvényes, ha csak egyik is az , , közül. Például (és , ) esetén és egybeesik -vel, tehát a és egyenesek egybeesnek -val (3. ábra, a él mentén felvágott palást kiterítése). Ha pedig , akkor és egybeesik, összekötő egyenesük határozatlan. Ilyen esetben a és élt alkotó lapok derékszöget zárnak be. Ezeket az eseteket eleve kizárta a feladat szövege.
3. ábra Megjegyzés. Elhangzott olyan vélemény, hogy az OKTV I. fordulójának egyik feladata azonos a fenti feladattal. Az az igazság, hogy a forrás közös. Az valóban nem lényeges különbség, hogy ott olyan egyenes létezését kellett bizonyítani, amely bizonyos 3 egyenes mindegyikére merőleges, itt viszont egy síkét, amely 3 egyenes mindegyikével párhuzamos. De más-más egyenesek szerepelnek a folytatásban! A versenyfeladatban az egyes lapsíkokban önállóan keletkeznek a vetületeket összekötő , és egyenesek (jobb megkülönböztetés végett, a szokásostól eltérően kisbetűkkel idéztük, a 4. ábrán is így szerepelnek), míg a mi feladatunkban pl. előkészítése, a vetítés, az , ill. lapsíkban történik, maga az egyenes pedig az -val szemben levő lapsíkban van.
4. ábra Természetes tehát, hogy a feladatunkban szereplő sík nem azonos (és nem is párhuzamos) a versenyfeladatban szereplő merőleges síkkal. A 4. ábra egy tetraéderpalást kiterítésén szemlélteti a vizsgált 3‐3 egyenes különbözőségét. (Egymás után csatlakoznak az , , , , , szakaszok, és a két végpont azonos.) "Az tetraéderen az , és háromszögek egyike sem derékszögű. Az lap csúcshoz nem tartozó magasságainak talppontja és , hasonlóképpen a lap csúcshoz nem tartozó magasságainak talppontja és , végül a lap csúcshoz nem tartozó magasságainak talppontja és . Bizonyítsuk be, hogy van olyan egyenes, amely merőleges az , és egyenesek mindegyikére!'' |
|