|
Feladat: |
F.2409 |
Korcsoport: 18- |
Nehézségi fok: nehéz |
Megoldó(k): |
Alexy N. , Balázs Judit , Bán Rita , Bartha M. , Böröczky L. , Csillag P. , Danyi P. , Derekas Edit , Erdős 228 L. , Herendi T. , Hetyei G. , Hraskó A. , Ilosvay F. , Kakuk Ildikó , Kerner Anna , Kovalscsik I. , Ladányi L. , Lengyel Zs. , Megyesi G. , Pásztor J. , Peták T. , S. Fülöp T. , Simon J. , Simon P. , Szabó 112 T. , Szemők Á. , Szirmai J. , Szlovák Judit , Szöllősi Gabriella , Vindics I. , Zemplényi K. , Zsigri G. |
Füzet: |
1983/október,
61 - 63. oldal |
PDF | MathML |
Témakör(ök): |
Gúlák, Gömb és részei, Feladat, Térelemek és részeik |
Hivatkozás(ok): | Feladatok: 1983/február: F.2409 |
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. 1. Tegyük fel, hogy az alapon álló gúlába sikerült beilleszteni az sugarú gömböket a követelményeknek megfelelően () úgy, hogy az oldallapot és érinti, a lapot és , végül -t a és . Jelöljük középpontját -vel.
A , , pontok mindegyike távolságra van az háromszög síkjától, ennek a síknak ugyanarra a partjára esik, tehát a háromszög síkja párhuzamos az síkkal. S mivel a gömbök páronként érintik egymást, a háromszög mindegyik oldala , a háromszög szabályos. Megmutatjuk, hogy az háromszög ugyancsak szabályos, ez tehát szükséges feltétele annak, hogy a gömbök beírhatók legyenek a gúlába. Nyilván elég például azt belátni, hogy a egyenes párhuzamos az alapéllel. Legyen érintési pontja az alapsíkon , továbbá az síkon . Mivel , és , merőleges -re, azért a egyenes párhuzamos -vel. Megfordítva: -ben az -vel párhuzamos egyenesek ‐ és csak ezek ‐ párhuzamosak -vel. Ugyanígy egyenesei közül az -vel párhuzamosak ‐ és csakis ezek ‐párhuzamosak -vel. Ámde -nek és -nek egyetlen közös egyenese van, az élegyenes, ez tehát párhuzamos -vel (és -vel, -vel is). ‐ Ezzel beláttuk, hogy az alapidom valóban szabályos háromszög. Be fogjuk látni, hogy ez a feltétel elegendő is a megfelelő gömbhármas létezéséhez. Eközben egyszersmind meg is szerkesztjük a gömbközéppontokat: Legyen a gúla beírt gömbjének középpontja . Ez mind a 4 lapsíktól egyenlő távolságra van, az , , egyenes pontjai pedig rendre attól a 3‐3 lapsíktól vannak egyenlő távolságra, amelyek -ban, -ben, ill. -ben futnak össze. Ezek az , ill. , ill. csúcsú (és a gúlát tartalmazó) ún. triéder belső lapszögfelező síkjainak közös egyenesei. Eszerint rendre -n, -n, ill. -n van, és a , valamint pontokkal meghatározott háromoldalú szabályos hasáb úgy van beleírva az gúlába, hogy csúcsai ennek alapsíkján vannak, csúcsai pedig az -ban összefutó oldaléleken. Ennek a hasábnak a (fedőlapján levő) csúcsait egy csapásra megkaphatjuk egy centrumú hasonlósági transzformáció útján. Megszerkesztjük az lapra kifelé (szemléletesen mondva lefelé, alája) azt a egyenes hasábot, melynek oldaléle fele akkora, mint az háromszög oldalainak közös hossza, tehát hasonló a keresett -hoz. Legyen az , , -ből lefelé kiinduló oldalél végpontja rendre ‐ az általuk meghatározott háromszög szabályos, síkja párhuzamos -vel. A lapjai páronként párhuzamosak a keresett lapsíkjaival, továbbá fedőlapjaik csúcsai olyan párokba kapcsolhatók, melyek összekötő egyenesei átmennek -n. Ezért mondhattuk előre, hogy centrumú hasonlósági transzformációt használunk. Így az egyenesnek -vel való metszéspontja a keresett -t adja, az -n át -re állított merőleges egyenes pedig éppen -t metszi ki az , , ill. szakaszból. Ugyanis ekkor párhuzamos a hasáb -n átmenő oldalélével, amit -re merőlegesen szerkesztettünk, és pl. benne van az síkban. Így a háromszöget, az háromszögbe átvivő hasonlósági transzformáció a háromszögbe viszi át az háromszöget, tehát -t a -ba. Eszerint háromszög szabályos, és, . Ha tehát körül sugárral gömböket írunk (), ezek páronként érintik egymást, és mindegyik érinti -t. És ha vesszük -nek az síkra való tükörképét, ez egyfelől érinti -et és -t, másfelől azonos lesz -vel, mert a tükrözés síkja tartalmazza -t. Gömbjeink eszerint valóban teljesítik a követelményeket. 2. Ami a pontok megszerkesztését illeti ‐ adottnak tekintve a szabályos háromszög alapú gúlát ‐, elvi kérdés, mit értsünk szerkesztésen a térben, amikor a szokásos szerkesztéseinknek ‐ kimondatlanul ‐ állandó hordozója egy sík papírlap. Megoldóink ösztönösen helyesen dolgoztak, itt viszont ki is mondjuk az elveket: Bármely adott (vagy korábbi lépés útján meghatározott) síkban szerkeszthetünk a síkbeli szabályok szerint. Adott (meghatározott) a sík 3 ismert pontjával, hacsak ezek nincsenek egy egyenesben; egyértelmű ezzel a következő 3 változat: egyenes és rajta kívül fekvő pont, metsző egyenespár, párhuzamos egyenespár. Ha adott egy sík és egy egyenes (amelynek van a síkon kívül levő pontja is), akkor adottnak tekintjük a közös pontjukat is. Nem részletezzük, hogyan vezethető vissza ezekre merőleges sík és egyenes, ill. párhozamos sík és egyenes szerkesztése adott egyeneshez vagy síkhoz, valamint síkok metszésvonalának szerkesztése. 3. Ebben az értelemben csak a gúla pontjának szerkesztését részletezzük, ami tulajdonképpen csak lapszög felezését jelenti. Az élű lapszög szárlapjaiból, -ből és -ből kimetsszük egy‐egy egyenesüket, az -n választott ponton átmenő és -re merőleges sík révén. A két egyenes szögét felező egyenes -vel együtt meghatározza a szögfelező síkot. Megjegyzés. A kitűző 1963-ban szerkesztette javaslatát. Hozzátette, hogy az 1962. évi Arany‐verseny egyik feladatát vitte át térre: Adott egy háromszög. Szerkesszünk két egyenlő sugarú kört úgy, hogy mind a két kör érintse a háromszög két oldalát és ezen kívül egymást is érintsék. (A megoldást lásd KöMaL 25. (1962) 104. oldal.)
|
|