|
Feladat: |
F.2403 |
Korcsoport: 16-17 |
Nehézségi fok: nehéz |
Megoldó(k): |
Alexy N. , Ambrus L. , Balga A. , Balog 444 P. , Beke S. , Bujdosó 419 L. , Böröczky L. , Csillag P. , Danyi P. , Erdős 228 L. , Fáth G. , Fülöp T. , Gulyás Éva , Hajós Zsuzsanna , Hegedűs Andrea , Herendi T. , Hetyei G. , Horváth 290 P. , Horváth B. , Hraskó A. , Ispány Márton , Kántor Cs. , Kapovits Á. , Katona Gy. , Kerner Anna , Kis 117 A. , Kovács 829 T. , Kovács I. 111 S. , Kovalcsik I. , Ladányi L. , Lengyel Zs. , Megyesi G. , Mócsy M. , Nyikes P. , Pásztor L. , Peták T. , Scharle A. , Simon P. , Szabó 112 T. , Szabó 741 Z. , Szederkényi Edit , Szekeres G. , Szöllősi Gabriella , Tóth G. , Törőcsik J. , Varga K. , Virányi L. , Vityi P. |
Füzet: |
1983/november,
121 - 122. oldal |
PDF | MathML |
Témakör(ök): |
Egyenesek egyenlete, Mértani helyek, Terület, felszín, Feladat |
Hivatkozás(ok): | Feladatok: 1983/január: F.2403 |
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Jelöljük a rombusznak az , , oldalszakaszon levő csúcsát rendre , , betűvel, és legyen még , a négyzet , oldalának felezőpontja. A rombusz középpontja ‐ mint a szakasz felezőpontja az szakaszra esik, a kérdéses negyedik csúcs pedig -nak -ra vonatkozó tükörképe. Következésképp pontja lesz a téglalapnak, ahol a oldalnak -re vonatkozó tükörképe; de nem pontja a szakasznak.
1. ábra
Az pontok által befutott halmazt abban a koordináta‐rendszerben írjuk le, amelynek origója , továbbá az (1; 0) pont, ennélfogva koordinátái (0, 1/2). Legyen még a téglalap egy pontja, vagyis teljesüljenek az egyenlőtlenségek. Nézzük meg, milyen további feltételeket kell tennünk -re és -ra, hogy egy megfelelő rombusz negyedik csúcsa lehessen. Mivel felezi a szakaszt, továbbá rajta van az egyenesen, azért és koordinátái szükségképpen Az (1) föltevés miatt így a szakasz pontja lesz. A rombusz és csúcsát a -ban -ra állított merőleges egyenes metszi ki az , illetve egyenesből, a metszéspontok koordinátái | | Ha egy megfelelő rombusz negyedik csúcsa, annak további csúcsai csak a most kapott , , pontok lehetnek. Ezért akkor és csak akkor tartozik hozzá a keresett idomhoz, ha (1) mellett még a föltételek is teljesülnek. Így feladatunk az, hogy meghatározzuk annak az idomnak a területét, melyet az (1) és (2) feltételt kielégítő, koordinátájú pontok alkotnak. A (2) egyenlőtlenségeket az (1) szerint pozitív -szel végigszorozva, majd átrendezve | | (3) | A (3) egyenlőtlenségek által definiált idomot láthatjuk a 2. ábrán.
2. ábra
A görbe vonalak egybevágó parabolaívek. Mivel ez része a téglalapnak, azért ennek és csak ennek a pontjai teljesítik (1)-et és (2)-t is. Következésképp ennek az idomnak a területét kell meghatároznunk. (3)-ból leolvasható, hogy az idomnak az téglalapba eső része egybevágó az téglalapból hiányzó résszel. Valóban, húzzuk meg az téglalapban az -fel párhuzamos, -től távolságra levő, 1/2 hosszúságú szakaszt. Idomunk ezt a szakaszt két részre vágja: az alsó | | hosszúságú része az idomhoz tartozik, a felső, hosszúságú rész már nem. Hasonlóan elvágva az téglalapot, itt a felső hosszúságú rész tartozik az idomhoz, az alsó, hosszúságú rész nem. Következésképp a kérdéses idomnak a két téglalapban található része éppen akkora területű, mint az téglalap. Hasonlóan igazolható, hogy az és téglalapokba eső részek együttesen akkora területűek, mint a téglalap. A keresett idom területe tehát megegyezik az négyzet területével. |
|