A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Két esetet különböztetünk meg aszerint, hogy vagy pedig . Az első esetben tekintsük a sorozatnak a indexű tagjait . Állítjuk, hogy az így kapott részsorozat határértéke éppen . Valóban, alapján | | Mivel , azért , ahogyan állítottuk. A másik esetben legyen . A feltétel miatt , tehát . Így | | amiből hiszen minden számra. De , azért a "rendőrszabály'' értelmében Mivel minden -hoz találtunk megfelelő részsorozatot, a feladat állítását bebizonyítottuk.
Megyesi Gábor (Szeged, Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Gyakorló Iskolája, 8. o. t.) Megjegyzés. Ha az szám tízes számrendszerbeli alakja éppen , akkor, mint az könnyen látható, . Így az sorozatban minden olyan véges tizedestört szerepel, amelynek értékére . A feladat állítása azt mondja ki, hogy az ilyen számok határértékeként minden valós szám előáll. Tegyük fel, hogy , és írjuk fel -t (végtelen) tizedestört alakban (ha tizedestört alakja véges volna, írjunk utána -kat):
Ha tudnánk, hogy a sorozat határértéke , akkor készen volnánk, hiszen az sorozat egy részsorozata. De egy végtelen tizedestört értéke definíció szerint szeleteinek határértéke, és így . A probléma nem az, hogy a sorozat konvergens-e, és ha igen, mi a határértéke, hanem az az első pillanatban meghökkentő kérdés: miért létezik -nak egyáltalán (végtelen) tizedestört alakja? Ennek az alaknak a létezését (és egyértelműségét) a középiskolákban általában bizonyítás nélkül elfogadják (és elfogadjuk mi is). Olvasóinknak melegen ajánljuk, töprengjenek el ennek bizonyításán, mit használnak fel a bizonyítás során a valós számok tulajdonságai közül, s meg tudják-e pontosan fogalmazni, mik is azok a valós számok? |