Feladat: F.2298 Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Füzet: 1981/november, 123. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Egyéb szinezési problémák, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1981/február: F.2298

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Válasszuk a számegyenes origójának az AB szakasz felezőpontját, egységnek az AB szakasz hosszának felét, a számegyenes irányának az A-ból B felé mutató irányt. Jelöljük a kék pontokhoz tartozó számokat k1-gyel, k2-vel, ..., kn-nel, a pirosakhoz tartozókat pedig p1-gyel, p2-vel, ..., pn-nel. A számegyenes választása miatt A-hoz (-1), B-hez (+1) tartozik, és az i-edik kék pont A-tól mért távolsága (ki+1), az i-edik piros B-től mért távolsága pedig (1-pi). E távolságok összege rendre

K=i=1n(ki+1),P=i=1n(1-pi),
és a két összeg különbsége
K-P=i=1nki+i=1npi.
Ez a különbség tehát a pontokhoz tartozó 2n szám összege. Így a (K-P) különbség a pontok színezésétől függetlenül 0-val egyenlő, hiszen a számok közt minden x számmal együtt annak az origóra vonatkozó -x tükörképe is megtalálható (mégpedig pontosan annyiszor, ahány x van a számok között). Tehát a két összeg valóban egyenlő.
 

Megjegyzés. Volt, aki azt hitte, csak úgy színezhetjük a pontokat, hogy a szimmetrikus párok különböző színűek legyenek. Ekkor a szóban forgó két összeg tagról tagra megegyezik. Belátható az állítás ebből kiindulva is, ha észrevesszük, hogy az egyszínű szimmetrikus párok közt ugyanannyi kék van, mint piros, és a hozzájuk tartozó összeg független a pontok helyzetétől. Valóban, ha például x és -x kék, akkor ehhez a két kék ponthoz tartozó összeg (x+1)+(-x+1)=2.