A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Válasszuk a számegyenes origójának az szakasz felezőpontját, egységnek az szakasz hosszának felét, a számegyenes irányának az -ból felé mutató irányt. Jelöljük a kék pontokhoz tartozó számokat -gyel, -vel, , -nel, a pirosakhoz tartozókat pedig -gyel, -vel, , -nel. A számegyenes választása miatt -hoz , -hez tartozik, és az -edik kék pont -tól mért távolsága , az -edik piros -től mért távolsága pedig . E távolságok összege rendre | | és a két összeg különbsége Ez a különbség tehát a pontokhoz tartozó szám összege. Így a különbség a pontok színezésétől függetlenül -val egyenlő, hiszen a számok közt minden számmal együtt annak az origóra vonatkozó tükörképe is megtalálható (mégpedig pontosan annyiszor, ahány van a számok között). Tehát a két összeg valóban egyenlő. Megjegyzés. Volt, aki azt hitte, csak úgy színezhetjük a pontokat, hogy a szimmetrikus párok különböző színűek legyenek. Ekkor a szóban forgó két összeg tagról tagra megegyezik. Belátható az állítás ebből kiindulva is, ha észrevesszük, hogy az egyszínű szimmetrikus párok közt ugyanannyi kék van, mint piros, és a hozzájuk tartozó összeg független a pontok helyzetétől. Valóban, ha például és kék, akkor ehhez a két kék ponthoz tartozó összeg . |