Feladat: F.2285 Korcsoport: 18- Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Alberti G. ,  Almási Cs. ,  Babik I. ,  Balázsik Katalin ,  Böröczky K. ,  Csere K. ,  Cseri Hajnalka ,  Czakó F. ,  Czimmer Aranka ,  Dósa Gy. ,  Drávucz Katalin ,  Fekete Zs. ,  Fóris Z. ,  Gulyás Gy. ,  Halász P. ,  Heckenast L. ,  Hetyei G. ,  Hetyei Gábor ,  Kapos L. ,  Károlyi Gy. ,  Kerényi I. ,  Király Z. ,  Kiss E. ,  Lóczi G. ,  Magyar Á. ,  Magyar Cs. ,  Megyesi G. ,  Mihálykó Cs. ,  Mikó Teréz ,  Mohay T. ,  Nagy R. ,  Pintér G. ,  Radnóti L. ,  Simek R. ,  Simonyi G. ,  Tranta Beáta ,  Törőcsik J. ,  Volter Erika ,  Weisz F. 
Füzet: 1981/május, 195 - 196. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Egyenlőtlenségek, Feladat, Másodfokú függvények, Függvényvizsgálat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1980/december: F.2285

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Az a,b,c valós számok olyanok, hogy ha |x|1, akkor

|ax2+bx+c|1(1)
. Mutassuk meg, hogy |x|1 mellett az
|cx2+bx+a|2(2)
is teljesül.
 
I. megoldás. Jelöljük az ax2+bx+c függvényt f-fel, a cx2+bx+a függvényt pedig g-vel. Mivel a két függvény értékei a [-1,1] intervallum végpontjaiban megegyeznek, g-re (2) helyett
|cx2+bx+a|1(3)
is teljesül, ha g ebben az intervallumban monoton. Így van ez, ha c=0,, vagy c0, de a g függvény a szélső értékét a [-1,1] intervallumon kívül veszi fel. Szokás szerint g-t teljes négyzetté kiegészítve látható, hogy
g(x)=c(x+b2c)2+(a-b24c),
vagyis g a szélső értékét az x0=-b2c helyen veszi fel. Ha |x0|1, legyen x1 a [-1,1] intervallum x0-hoz közelebbi végpontja. (Ha x0=0, legyen x1=1.) Ekkor
g(x0)=g(x1)-c(x1-x0)2=f(x1)-f(0)(x1-x0)2
miatt x=x0 mellett teljesül (2) hiszen (1) miatt |f(xi)|1,|f(0)|1, és x1 választása miatt |x0-x1|1. Ebből következik, hogy (2) a -1xx0, és x0x1 mellett is teljesül, hiszen g ebben a két intervallumban monoton, és azt már tudjuk, hogy (2) ezek végpontjaiban teljesül.
 

Hetyei Gábor (Pécs, Leöwey K. Gimn., II. o. t.)

 

II. megoldás. Legyen most is f(x)=ax2+bx+c, g(x)=cx2+bx+a. Ekkor
2g(x)=2(c+bx+a)+2c(x2-1)==(1+x)(c+b+a)+(1-x)(c-b+a)+2c(x2-1)==(1+x)f(1)+(1-x)f(-1)+2f(0)(x2-1),
amiből (1) alapján kapjuk, hogy ha -1x1, akkor
2|g(x)|(1+x)+(1-x)+2(1-x2)4,
hiszen itt 1+x is, 1-x is nem negatív.
 

Megjegyzések. 1. A feladat állítása nem javítható, amint azt az a=2,b=0,c=-1 számhármas mutatja.
2. Érdemes egy pillanatra eltöprengeni azon, ekvivalens-e a feladat állítása azzal, hogy az
(1a)|x|1,(1b)|ax2+bx+c|1
egyenlőtlenségekből következnek a
(2a)|x|1,(2b)|cx2+bx+a|2
egyenlőtlenségek. Sokan úgy gondolták, hogy a két állítás ekvivalens, és így arra az eredményre jutottak, hogy a feladat állítása nem igaz, hiszen például a=10,b=c=x=0 mellett (1a), (1b), (2a) teljesülnek, (2b) mégsem igaz. Viszont a=10, b=0, c=0, x=1 mellett (1a) teljesül, és (1b) nem, tehát ez az a, b, c számhármas nem biztosítja azt, hogy (1a)-ból következik (1b), így nem meglepő, hogy mellette (2a) teljesül, de (2b) nem.