Feladat: F.2211 Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Beleznay F. ,  Bohus G. ,  Elek G. ,  Gerencsér Gy. ,  Gerencsér Gyula ,  Hegedüs B. T. ,  Horváth 333 Cs. ,  Kámán L. ,  Kántor Zs. ,  Kiss 352 Gy. ,  Stark A. ,  TArdos G. ,  Tóth V. ,  Umann G. ,  Várkonyi B. 
Füzet: 1980/január, 6 - 10. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Különleges függvények, Egyenesek egyenlete, Síkbeli ponthalmazok távolsága, Szabályos sokszögek geometriája, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1979/szeptember: F.2211

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. megoldás. Válasszuk úgy a koordináta-rendszert, hogy origója a nyolcszög centruma legyen és tengelyei annak átlói legyenek. Jelöljük az x, y tengelyek pozitív felén levő csúcsokat X-szel, Y-nal, az origót O-val, és válasszuk az OX szakasz hosszát egységnek (1. ábra). Írjuk fel először az X-ből az I. negyedbe induló nyolcszögoldal egyenletét.

 
1. ábra

 

Az X-szel szomszédos csúcs koordinátái (cos45;sin45), így az oldal egyenesének az egyenlete
y=22-2(x-1),
amiből átrendezéssel a
2x+(x+y)=2+1(2)
egyenletet kapjuk. Az ugyancsak az I. negyedben levő, de Y-ból induló oldal egyenesének az egyenletét ebből x és y felcserélésével kapjuk, hiszen ez a két egyenes az y=x egyenletű egyenesre nézve szimmetrikusan helyezkedik el. A mondott egyenlet tehát
2y+(x+y)=2+1.(3)
Egy egyenletbe foglalhatjuk a két esetet, ha észrevesszük, hogy nekünk akkor van szükségünk (2)-re, amikor x>y, és (3)-ra, amikor y>x. Így a
2max(x,y)+(x+y)=2+1(4)
egyenletet kapjuk, ahol max(x,y) az x, y számok nagyobbikát jelöli. Ez tehát a (cos45,sin45) pontból induló, az X, illetve Y ponton átmenő félegyenesek egyesítésének az egyenlete. Nekünk azonban ennek csak az I. negyedbe eső darabja kell, a többi negyedben a megfelelő tengelyekre vonatkozó tükörképekre van szükségünk. Egy csapásra mindkét követelménynek eleget teszünk, ha x és y helyére azok abszolút értékét írjuk:
2max(|x|,|y|)+(|x|+|y|)=2+1.(5)

Ez már a nyolcszög egyenlete, de még nem (1) alakú. Vegyük még észre, hogy benne
2max(|x|,|y|)=|x+y|+|x-y|,
hiszen akármilyen előjelű számokról van is szó, az összegük és különbségük abszolút értéke közül az egyik mindig az abszolút értékek összegével, a másik a nagyobbik és a kisebbik abszolút érték különbségével egyenlő:
|x+y|+|x-y|=(|x|+|y|)+max(|x|,|y|)-min(|x|,|y|).
A kapott (5) egyenlet tehát ekvivalens az
|x+y|+|x-y|+|2x|+|2y|=2+2
egyenlettel, amiből 10/(2+2)-vel való szorzással a keresett (1) alatti alakot kapjuk. Ekkor tehát n=4.
 
II. megoldás.
 
2. ábra

 

Tetszőleges a, b, c mellett az
F(x,y)=ax+by+c
kétváltozós függvény értéke az
ax+by+c=0
egyenletű e egyenes pontjaiban 0-val, az
ax+by+c=d
egyenletű egyenes pontjaiban d-vel egyenlő. Az F(x,y) függvény értéke tehát az e-vel párhuzamos egyeneseken állandó, vagyis F(x,y) értéke egy tetszőleges P(x;y) pontban csak attól függ, hogy P az e-nek melyik oldalán van, és mennyi P és e távolsága. Az origón átmenő, e-re merőleges egyenes egyenlete
bx-ay=0,
az ezen levő Q(a;b) pontban F(a,b)=a2+b2+c, tehát F(a,b)-F(0,0)=a2+b2 (2. ábra). Mivel Q az origótól a2+b2 távolságra van, ez azt jelenti, hogy F abszolút értéke P és e távolságának a2+b2-szerese. Ezzel beláttuk, hogy a P(x,y) távolsága az aix+biy+ci=0 egyenletű ei egyenestől, amit di(P)-vel jelölünk
di(P)=|aix+biy+ci|ai2+bi2.
A továbbiakban feltesszük, hogy ai2+bi2 értéke i-től függetlenül állandó, és jelöljük 10/d-vel. Ezzel a megszorítással a feladatot a következő alakba írhatjuk át:
Keressünk a síkon n egyenest és egy d távolságot úgy, hogy azon P pontok mértani helye a síkban, melyekre az egyenesektől mért távolságösszeg éppen d, azaz melyekre
i=1ndi(P)=d,
egy szabályos nyolcszög pontjai.
a) Ha az e1 és e2 párhuzamos egyenesek távolsága t12, akkor a sík tetszőleges P pontjára
d1(P)+d2(P)t12,
és egyenlőség akkor és csak akkor áll, ha a P pont a két egyenes valamelyikén, vagy a két egyenes között helyezkedik el. Így ha e1 és e2; e3 és e4; e5 és e6, valamint e7 és e8 egyenesek (páronként) párhuzamosak, távolságuk pedig rendre t12, t34, t56 és t78, akkor
i=18di(P)t12+t34+t56+t78,
és egyenlőség csak akkor áll, ha a P pont mind a négy párhuzamos egyenespár között (a határokat is beleértve) helyezkedik el. Ez azt jelenti, hogy ha e1 és e2; e3 és e4 stb. egy szabályos nyolcszög szemben levő oldalegyenesei, akkor t12=t34=t56=t78, és a
i=18di(P)=4t12=d
összefüggés csak a nyolcszög belső- és határpontjaira teljesül. Például ha a nyolcszög oldalegyenesei a 3. ábrán látható egyenesek, akkor
|x+54|+|x-54|+|y+54|+|y-54|+|x2+y2+54|+|x2+y2-54|++|x2-y2+54|+|x2-y2-54|=10


feltételeknek eleget tevő (x,y) számpárok a nyolcszög belső és határpontjait adják.
 
3. ábra

 
4. ábra

 

b) Ha az e1 és e2 egyenesek az O pontban metszik egymást, akkor azon P pontok mértani helye, melyekre d1(P)+d2(P)=t (adott szakasz), egy téglalap (4. ábra), melynek oldalai párhuzamosak a két egyenes szögfelezőivel. Ez az állítás azonnal következik abból az ismert tételből, hogy egyenlő szárú háromszög alapján levő tetszőleges pontnak a száraktól mért távolságainak összege állandó (5. ábra).
i=18di(P)t12+t34+t56+t78,
 
5. ábra

 

Ennek alapján ha e1, e2, e3 és e4 egymásból pozitív irányú 45-os elforgatással kapható, akkor azon P pontok, amelyekre
i=14di(P)=d(6)

teljesül, és az e2 és e3 egyenesek közti kisebbik szögtartományban vannak (6. ábra), két, egymással szimmetrikus helyzetű, az f szögfelezőre merőleges szakaszon helyezkednek el, hiszen f az e1 és e4 szögfelezője is. Így a (6) feltételt kielégítő pontok szabályos nyolcszög határpontjait alkotják. A mondottak alapján a
|2x|+|2y|+|x+y|+|x-y|=10
feltételt egy szabályos nyolcszög határpontjai elégítik ki.
 
6. ábra

 
7. ábra

 

Hasonló meggondolás mutatja, hogy például egy t oldalú négyzet oldalegyeneseitől mért d=(2+2)t távolságösszegű pontok is szabályos nyolcszög határpontjait határozzák meg (7. ábra), ami az α=52(2-2) jelöléssel az
|x+α|+|x-α|+|y+α|+|x-α|=10
feltételt adja. Ezeken kívül a feladatnak sok más megoldása lehetséges.
 

 Gerencsér Gyula (Zalaegerszeg, Ságvári E. Gimn., III. o. t.)
 dolgozata alapján