A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. A feltételekből következik, hogy , valamint . Ezeket összeszorozva, majd a további feltétellel összehasonlítva kapjuk a összefüggést. Hasonlóan igazolható az is, hogy (1) helyett előbb belátjuk, hogy | | Például az első egyenlőséget átrendezve elegendő igazolnunk a | | egyenlőséget. (2)-t és (3)-t behelyettesítve, majd némi átalakítás után | | Ám itt az első tényező valóban nulla, hiszen
Ezek után (1) abból következik, hogy a (4)-ben szereplő kifejezések összege 2.
Horváth Ákos (Zalaegerszeg, Zrínyi M. Gimn., III. o. t.)
II. megoldás. Legyen , , továbbá Feltevéseink új jelöléseinkkel azt jelentik, hogy | | (2) | új változóinkra még az is teljesül, hogy | | (3) | A bizonyítandó (1) összefüggés pedig Elegendő tehát azt bizonyítani, hogy a (2) és (3) összefüggésekből következik (4). Ha , , a tér páronként merőleges egységvektorai, és
akkor , , is egységvektorok. Például első koordinátája, azt jelenti, hogy vetülete -n . Itt azonban az és egységvektorok szerepe még szimmetrikus, tehát szerepüket felcserélve azt kapjuk, hogy vetülete -n , és így vetülete -n . Mivel vektorok összegének vetülete egyenlő a vetületek összegével, ezek szerint -nek -n levő vetülete Tehát (2) utolsó összefüggése azt jelenti, hogy vetülete -n a null-vektor, vagyis merőleges -ra. Az első két összefüggés pedig azt jelenti (2)-ben, hogy is, is merőleges -re. Ezek szerint (2) azt jelenti, hogy , , is páronként merőlegesek egymásra. Mivel vetülete -n , -n , -n , és ezeknek a vetületeknek az összege épp az vektort adja: a bizonyítandó (1) összefüggés pedig a térbeli Pithagorasz-tételből és abból következik, hogy egységvektor.
Megjegyzés. A feladat szövegében ‐ mint azt többen észrevették ‐ sajtóhiba volt. A versenyzők zöme az itt közölt állítást igazolta. Teljes értékű megoldásnak fogadtuk el azt is, ha valaki az eredeti állítás hibás voltát igazolta.
|