A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. A Gausstól származó | | azonosságot először az , , választással felírva | | (1) | másodszor az , , választással felírva; | | (2) |
Tegyük fel, hogy valamilyen -ra már találtunk olyan -et, amire osztható -nal. (Például -re vagy ; -re megfelel.) Az felírás alapján ez az szám -tel osztva csak vagy maradékot adhat. Ha a maradék, akkor osztható -tel, ha a maradék, akkor osztható -tel. Így vagy vagy bal oldala ‐ és ezzel együtt jobb oldala is ‐ osztható -nel. Tehát -hez is találtunk megfelelő számot, amivel a feladat állítását igazoltuk. II. megoldás (vázlat). Belátjuk, hogy ha osztója -nek, akkor osztható -nel. Ebből az I. megoldásban leírtakhoz hasonlóan már következik a feladat állítása. Legyen tehát ( egész), akkor
A zárójelben miatt egész szám áll, ami pontosan a mondott oszthatóságot jelenti. Megjegyzés. A II. megoldásban igazolt állítás helyett tetszőleges páratlan prímszámmal elmondható. Ezt a Skljarszkij‐Csencov‐Jaglom: Válogatott feladatok és tételek I. kötetének 246. példájával összevetve kapjuk a következő állítást: Minden alakú prímszámhoz és minden természetes számhoz van olyan természetes szám, amire osztható -nek -adik hatványával. Igazolható továbbá az is, hogy ha alakú prímszám, akkor sohasem lehet osztható -vel (és így -nal sem). |
|