A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Nem változik meg a felhasznált szögfelezők helyzete akkor ‐ és így a vizsgálandó szögek értéke sem ‐, ha az , , csúcsok bármelyikét eltoljuk felé (de úgy, hogy ne érje el -t), vagy az ellentétes irányban. Ezért mindjárt abból indulhatunk ki, hogy , a gúla mindegyik oldallapja egyenlő szárú háromszög, tehát az , a , a szög felezője átmegy rendre az , , alapélnek , , illetve felezőpontján.
A bizonyítandó állítás így ekvivalens avval, hogy véve az , a és a szögek cosinusát, vagy mind a három érték negatívnak, vagy mind a három pozitívnak, vagy mind a három érték -nak adódik. A háromszögből, felhasználva, hogy az háromszög középvonala, , | |
Ennek előjele ugyanaz, mint az számláló előjele, hiszen a nevező pozitív. Mármost | | és ez az előforduló betűkben szimmetrikus. Tehát a és szög cosinusának számlálója is , az átfogalmazásunkban szereplő három cosinus érték csak a pozitív nevezőkben különbözik egymástól. Ebből már következik az átfogalmazott állítás, tehát az eredeti állítás is. II. megoldás. A vektorok skaláris szorzatának alkalmazásával ‐ lényegében az I. megoldás gondolatmenetét követve ‐ még gyorsabban jutunk célhoz. A csúcsból indítsunk három egyenlő hosszú vektort az , és csúcsok felé. Jelöljük ezeket rendre , , -vel. Mivel , a feladatban szereplő szögfelezők irányába mutató vektorok , és . A szögfelezők által bezárt szögek cosinusai: | | és | | A nevezők pozitívok. A számlálókban a beszorzást elvégezve rendre a következő kifejezéseket kapjuk:
Mivel a2=b2=c2, a kapott kifejezések egyenlők, így a feladat állítása az I. megoldás végén mondottak alapján igaz. Hornung Tamás (Győr, Czuczor G. Bencés Gimn., III. o. t.)
|