A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. a) Vizsgáljuk meg először, mik a játék lehetséges kimenetelei. A játékos kaphat két vagy három lapot egymás után, tehát a lehetséges esetek bizonyos kettes vagy bizonyos hármas hosszúságú húzássorozatok. Az, hogy a játékos véletlenszerűen húzza a lapokat a csomagból, azt jelenti, hogy az első két húzás eredményére adódó különböző eredmény mind egyformán valószínű, mindegyiknek a valószínűsége . Így van ez, akár felbontható az illető esemény további események összegére (mint például a kőr 2-es, pikk 3-as húzását jelentő esemény 16 kisebb eseményre bontható aszerint, hogy a még ki nem húzott 16 lap közül melyiket húzzuk harmadiknak), akár nem (mint pl. a treff 5-ös, kör 3-as húzása). Ugyancsak a véletlenszerűségből következik, hogy ha egy ilyen húzáspár tovább bontható húzás-hármasokra, akkor e részek ismét egyformán valószínűek, mindegyiknek a valószínűsége a húzáspár valószínűségének a 16-od része (hiszen az ilyen húzás-hármasok 16-osával állnak össze egy-egy, az első két húzás eredményét megszabó nagyobb eseménnyé). A játék kimeneteleiből álló eseménytérnek tehát kétféle elemi eseményei vannak: "nagyobbak'' ‐ ezek valószínűsége 1/(), és "kisebbek'' ‐ ezek valószínűsége 1/(). A játékos számára mindkettő között vannak kedvezőek, ezek valószínűségeit fogjuk összegezni. b) Nyer a játékos, ha az első két húzás eredményének az összege 7. Magát a 7-es számot három lényegesen különböző módon állíthatjuk elő két, a lapokon előforduló szám összegeként: Mindegyik előállításban 3‐3-féleképpen választhatjuk meg a lapok színét, és 2-féleképpen a lapok sorrendjét. A "nagy'' kedvező elemi események tehát , így ezek valószínűségeinek az összege: c) Háromtagú összegre négyféleképpen bonthatjuk a 7-et: | | Ezek közül azoknak, amelyekben két egyenlő tag van, "kisebb'' elemi esemény felel meg, mert az egyedül szereplő szám színét 3-féleképpen, a kétszer szereplő szám színeit -féleképpen, a három lap sorrendjét -féleképpen választhatjuk meg. Egyetlen olyan háromtagú felbontása van a 7-nek, melyben különböző tagok szerepelnek. Ennek "kisebb'' elemi esemény felel meg, hiszen mindegyik szám színét 3-féleképpen választhatjuk meg, a sorrendet pedig ismét 6-féleképpen. Ezek szerint a kedvező "kisebb'' elemi események valószínűségeinek az összege | |
d) A játékos tehát | | valószínűséggel nyer.
Csetényi Artúr (Szeged, Radnóti M. Gimn., IV. o. t.) | Megjegyzések. 1. A két lappal való nyerésre talált 3/17 valószínűséget egyszerűbben is megkaphatjuk: bármi legyen is az első húzás eredménye, a játékos még nem állhat vesztésre, és a visszamaradó 17 lap között mindig pontosan 3 olyan van, amelyik 7-re egészíti ki az első lapon levő számot. 2. Talán zavaró, hogy a b) és c) esetekben más az összes eset száma. Ez annak felel meg, hogy nem ugyanazt a valószínűségi mezőt vettük alapul a két részben. Ez a sokszor kényelmes egyszerűsítés megengedhető, ha világosan látjuk, hogy a közös mező tulajdonképpen a következő: egymás után húzunk három lapot, és kedvező az a két eset, amikor az első kettő összege 7, vagy a három lap összege 7. |