A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Válasszuk hosszúságegységnek az alapél felét, legyen a gúla magassága (az adott aránytól egyelőre eltekintve) és . 1. ábra Így, az él felezőpontját -fel jelölve , másrészt , és a vizsgálandó területösszeg (1. ábra) | | ha . Ennek deriváltja | | és ez csak akkor tűnik el, ha , , csak itt lehet szélső érték, amennyiben beletartozik az értelmezési tartományba ‐ ti. , azaz esetén is. Látható, hogy ha , akkor , ha pedig , akkor . Másrészt esetén , ezek szerint -ben minimuma van a területösszegnek. II. megoldás. Alakítsuk fenti első kifejezését így: Mivel állandó, eszerint -et úgy kell megválasztanunk, hogy a zárójelbeli két szakasz összege a lehető legkisebb legyen. Szemléletes jelentést adhatunk ennek a feladatnak a gúla síkmetszetében. Rajzoljunk -n át az magassággal -os szöget bezáró félegyenest az -et nem tartalmazó oldalon, és legyen ezen vetülete (. ábra). 2. ábra A zárójel második tagja nyilvánvalóan , és a két tag összege az -től -ig megtett utunk, ha -ig is és tovább -ig is egyenesen haladunk, az utóbbi részben -re merőlegesen. Ez az út nyilvánvalóan akkor a legrövidebb, ha átlépésekor nem változtatunk irányt, , tehát ha .
Holló Mihály (Budapest, I. István Gimn., III. o. t) | Megjegyzés. Az utóbbi megoldásban alkalmazott módszer eredményesen használható a következő feladatban is. Adott a síkban egy egyenes, továbbá rajta egy és kívül egy pont. Határozzuk meg -nek azt a pontját, melyre a összeg minimális, ahol , tetszőleges pozitív számok.
|
|