A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. I. Legyen a háromszög a szokásos jelöléssel , a szögfelezők , , és válasszuk úgy a betűzést, hogy legyen (hiszen véges volta miatt ), így pontjaink sorrendje a egyenesen , , , .
A belső és külső szögfelezők merőlegesek egymásra, így az derékszögű háromszögből meghatározható az szög, így pedig háromszögünk szögei: Ezekkel a sinustétel alapján, előbb az , háromszögből az addíciótételt is felhasználva
ugyanígy | | (3) | végül a keresett háromszögből | | (4) | Ezzel megadtuk az oldalaknak az adatokkal való kifejezéseit. A számítás valódi háromszöget ad, ha nevezője pozitív (mert akkor nevezője is pozitív): amiből hiszen , pozitívok, másrészt és hegyesszögek. Ugyanerre a feltételre vezet a háromszög szerkesztő megoldása, az félegyenes pontjának az szakasz -en túli meghosszabbításán kell lennie, evégett az szögnek kisebbnek kell lennie az szög -beli váltószögénél. II. A számadatokkal , , , , , egység. (A numerikus számítás egyszerűbb -ből , és kiszámításával, mint (2)‐(4) alapján.)
Garay András (Sopron, Széchenyi I. Gimn., III. o. t.) | II. megoldás. Területi meggondolásokkal vezetjük le a fenti kifejezéseket. Az derékszögű háromszög területe egyenlő az és háromszögek területének összegével is és az és területének különbségével is. Mindegyik terület -szeresét két oldal és a bezárt szög sinusa szorzataként írva | | ahonnan kiemeléssel, osztással (3)-ra, ill. (2)-re jutunk. Másrészt az háromszög -ból induló magassága közös az háromszögével, így területeik aránya egyenlő alapjaik arányával ahová , kifejezéseit behelyettesítve (4)-et kapjuk.
Pataricza András (Budapest, Fazekas M. Gyak. Gimn., III. o. t.) |
|