A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. A keresett szám jegyeit , , -nal jelölve
Innen -t kifejezve Mivel , így a jobb oldali kivonandóban, amely egész kell hogy legyen, a számláló pozitív, másrészt 20-nál kisebb, tehát értéke 10. Továbbá , ezért 10 szorzója a jobb oldalon csak 1 lehet. Ezek szerint Az első két egyenletből , , és valóban 397 kétszerese.
Máté Attila (Szeged, Radnóti M. g. I o. t.)
II. megoldás. A követelményt alakban írva az 1-es helyi értékben a bal oldalon miatt . Ámde lehetetlen, ezért , azaz . A tizesek összeadásából vagy , vagy . Az előbbi lehetetlen, az utóbbiból . Végül a százas oszlopban , így , és .
Hegedűs Csaba (Nagykanizsa, Landler J. g. II. o. t.)
Megjegyzések. 1. A követelmény utóbbi alakját alakban írva a bal oldalban ráismerünk a háromjegyű gondolt szám kitalálására jól ismert eljárás szerinti különbségre. Ezért a bal oldalon a középső jegy 9-es. A jobb oldal középső jegye viszont , mert miatt az 1 egységnyi levonás nem vá1toztatja meg a tízest; eszerint . Másrészt a különbség szélső jegyeinek összege is 9, innen . Végül mivel páratlan és , azért csak a 793 és 991 számokon kell próbát tennünk.
Lehel Jenő (Budapest, Apáczai Csere J. gyak. g. III. o. t.)
2. Észrevéve feladatunknak a 716. gyakorlattal való hasonlóságát, könnyen beláthatjuk, hogy bármely esetén van olyan -jegyű (természetes) szám, amely 1-gyel kisebb, mint a szélső jegyeinek felcserélésével előálló szám 2-szerese, éspedig ez a szám. Ez a 73 szám jegyei közé számú 9-es közbeiktatásával áll elő. Valóban, más alakban , a felcseréléssel adódó szám pedig , és így .
Huber Tibor (Budapest, Kossuth L. gépip. t. IV. o. t.)
3. Ha a keresett számban tizedes vesszőt is megengedünk, akkor és , alakú megoldást keresünk. A második típusra megfelelő szám .
Kotsis Domokos (Budapest, József A. g. III. o. t.) Egy 3-jegyű (természetes) számból ‐ melyben a szélső jegyek különbözők ‐ kivonva a fordított sorrendben vett jegyekkel adódó számot, a különbség egyik szélső jegyéből a különbség megállapítható.Lásd K. M. L. 24 (1962) 121. o. |
|