Feladat: 2012. évi Nemzetközi Fizika Diákolimpia 2. feladata Korcsoport: 18- Nehézségi fok: nehéz
Füzet: 2012/október, 429 - 430. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Nemzetközi Fizika Diákolimpia, Egyéb elektrodinamika
Hivatkozás(ok):Feladatok megoldásai: 2012/november: 2012. évi Nemzetközi Fizika Diákolimpia 2. feladata

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

 
2. feladat. Kelvin csepegtetős gépe (8 pont).
A következő ismeretek hasznosak lehetnek: A folyadék felületét kevésbé kedvelik a részecskék, mint az anyag belsejét. Emiatt a határfelülethez U=σS felületi energia rendelhető, ahol S a határfelület területe és σ a folyadék felületi feszültsége. Továbbá a folyadékfelszín két darabkája F=σl erővel vonzza egymást, ahol l a darabkákat elválasztó egyenes határvonal hossza.
 

Egy víztartályhoz csatlakozó, d belső átmérőjű, hosszú fémcső függőlegesen lefelé áll; a cső alsó kimeneti nyílásából lassan víz csöpög ki (6. ábra). A vizet elektromosan vezetőnek tekinthetjük; a víz felületi feszültsége σ, sűrűsége ρ. A kimeneti nyílásról lelógó, gömbnek tekinthető vízcsepp sugara r. Mindvégig feltehetjük, hogy dr. A vízcsepp nagyon lassan növekszik egészen addig, amíg a g nehézségi gyorsulás hatására le nem esik.

 

6. ábra
 

A rész. Egyetlen cső (4 pont).
i (1,2 pont). Add meg a vízcsepp rmax sugarát abban a pillanatban, amikor leszakad a cső kimeneti nyílásáról.
ii (1,2 pont). A nagyon távoli környezethez képest a cső elektromos potenciálja φ. Határozd meg a csepp Q töltését, amikor a csepp sugara r.
iii (1,6 pont). Ebben az alkérdésben a φ potenciál lassan növekszik, azonban tegyük fel, hogy a csepp r sugara állandó marad. A vízcsepp instabillá válik, és két darabra szakad szét, ha a vízcsepp belsejében a nyomás kisebbé válik, mint a külső légnyomás. Határozd meg azt a φmax potenciált, amikor a szétszakadás bekövetkezik.
B rész. Két cső (4 pont). A két csőből álló berendezést ``Kelvin csepegtetős gépének'' nevezzük, melyben a két cső megegyezik az A részben leírtakkal. A két cső a 7. ábrán látható T-elágazással kapcsolódik a víztartályhoz. Mindkét cső kimeneti nyílása egy-egy fémhenger-elektróda középpontjába esik. A hengerpalástok magassága L, átmérőjük D, LDr; mindkét cső esetén az időegységenként lecseppenő cseppek száma n. A cseppek H magasságból a kimeneti nyílások alatt elhelyezkedő, elektromosan vezető edényekbe esnek. Az edények az ábrán látható módon az átellenes henger-elektródákkal vannak elektromosan összekötve. A hengerelektródák közé C kapacitású kondenzátor van kapcsolva.

 

7. ábra
 
A rendszer össztöltése kezdetben nulla. Az első leeső csepp mikroszkopikus töltéssel rendelkezik, amely felborítja a két oldal közötti egyensúlyt és kis töltésszétválást okoz a kondenzátoron. Vedd figyelembe, hogy a tartály földelt!
i (1,2 pont). Fejezd ki a lecseppenő cseppek Q0 töltésének nagyságát akkor, amikor a kondenzátor töltése q. Megoldásodat fejezd ki az A/i. részben meghatározott rmax paraméter segítségével. Tekints el az A/iii. részben leírt effektustól!
ii (1,5 pont). Határozd meg a q töltést a t idő függvényében. Tekintsd a q(t) függvényt folytonosnak, és tételezd fel, hogy q(0)=q0.
iii (1,3 pont). A csepegtető működését az A/iii. részben leírt jelenség akadályozhatja. Az elérhető Umax határfeszültséget a csepp és az alatta lévő edény elektrosztatikus taszító hatása határozza meg. Határozd meg Umax értékét!