U. Nobile 1928-ban ismét sarkvidéki repülésre indult egy léghajóval, amely az $N-1$ léghajóhoz hasonló felépítésű volt. (Lásd az 567. gyakorlatot, KML. 66 (1983) 96. old.) Az Északi-sark átrepülése után azonban szerencsétlenül jártak. Léghajójuk a rátapadt jégtől és a gázveszteségektől elnehezedett, majd jégnek ütközött. A katasztrófa előtti pillanatokról Nobile a következőket írja:
,,A léghajó fara lefelé hajlott. A hosszdőlésmérő tizenöt százalékos lejtést mutatott, hajónk ennek ellenére gyorsan süllyedt. A veszély nagy és fenyegető volt. Azonnal kiadtam a szükséges rendelkezéseket: gyorsítsák fel a két motort, és a harmadikat is indítsák meg. Azt reméltem, hogy így meglesz az az elegendő dinamikus támasztékunk, amely ellensúlyozhatja a váratlan elnehezedést.''
Miért remélte azt Nobile, hogy ezzel a manőverrel elkerülhetik a katasztrófát?