A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Szeretnénk segíteni azoknak, akik olyan főiskolára vagy egyetemre szándékoznak jelentkezni, ahol fizikából kell felvételizni. E számunkkal kezdődően (nem feltétlenül havi rendszerességgel) olyan feladatsorokat fogunk közölni, amelyek feladatai már felvételi példák voltak, vagy azok lehetnének. Reméljük, e feladatokat azok is megoldják majd, akik a pontversenyben kitűzött példákat nehéznek találják, vagy nem éreznek elég önbizalmat a versenyben való részvételhez. Egy teljes feladatsort az írásbeli felvételi vizsgán 3 óra alatt kell megoldani, azért javasoljuk, hogy megoldóink az itt közölt példasorokat is ennyi idő alatt oldják meg. Egy feladatsor hibátlan megoldásáért pont jár. A feladatsor példáit iskolatípustól és osztálytól függetlenül bárki beküldheti a következő címre:
Eötvös Loránd Fizikai Társulat, Felvételi előkészítő feladatok, Budapest, Postafiók 240, 1368
A feladatok megoldásait épp olyan módon (ugyanolyan alaki követelményekkel, ugyanolyan határidőre) kell beküldeni, mint a pontversenyben kitűzött feladatokét. (A pontverseny beküldési követelményei a szeptemberi számban olvashatók.) Akik kíváncsiak arra, milyen eredményt értek el a feladatsor megoldásával, azok küldjenek egy felbélyegzett borítékot is a feladatokkal együtt, amit a saját nevükre címeztek meg. A kijavított példákat abban a borítékban visszaküldjük számukra. A feladatok megoldásait (a lapban megszokottnál jóval tömörebb formában) és a helyes megoldás pontszámát rögtön a feladatsor kitűzése utáni hónapban közöljük. Az első feladatsor válogatás az 1977-ben feladott felvételi feladatsorokból. A feladatokat Radnai Gyula válogatta össze. A példák megoldásához sok sikert kívánunk!
I/1. Egy összenyomott rugó és tömegű testeket dob szét. Szétlökés után a testek mozgási energiája összesen . Mekkora az egyik és mekkora a másik test sebessége?
I/2. Az pontokra feszültséget kapcsolunk. a) Mekkora feszültséget mérünk a pontok között? b) Mennyi az egész berendezés teljesítménye?
I/3. A rajz szerinti vízszintes síkú körpályán rugófeszítés hatására tömegű test súrlódás mentesen mozoghat. A rugó terheletlen hossza , és erő nyújtja meg -rel. a) Mekkora gyorsulással indul el az pontból elengedett test? b) Mekkora lesz a test sebessége a pontban?
I/4. Két egyforma galvánelemet először párhuzamosan, azután sorosan kötve kapcsolunk egy ohmos ellenállásra. Egy elem kapocsfeszültsége a második esetben -a az első esetben tapasztalt kapocsfeszültségnek. a) Készítsük el a kapcsolási vázlatokat! b) Mekkora egy elem belső ellenállása? c) A második esetben a ohmos ellenállásra jutó teljesítmény hányszorosa az első esetben tapasztalt teljesítménynek?
I/5. Egy hengerben súrlódás nélkül mozgó dugattyú van. A dugattyú egyik oldalán normál állapotú hidrogén, a másik oldalán normál állapotú oxigén van.
a) A hidrogént -re melegítjük és ezen a hőmérsékleten tartjuk, miközben biztosítjuk, hogy az oxigén -en maradjon. Mekkora ebben az állapotban a hidrogén térfogata? b) Ha a hőmérsékletű hidrogént és a -es oxigént ezután a külvilágtól úgy szigeteljük el, hogy csak egymásnak adhatnak át hőt a most jó hővezető dugattyú falán keresztül, akkor az egyensúly beállta után mennyi lesz a közös hőmérséklet? A szükséges adatokat vegyük a táblázatból!
I/6. Az menetszámú, hosszú, keresztmetszetű primer tekercs kapcsaira a időpontban állandó feszültséget kapcsolunk. Erre a tekercsre egy másik, menetszámú szekunder tekercset is elhelyezünk, amelynek kivezető kapcsait az ábrán -vel jelöltük .
a) Írjuk fel és rajzoljuk meg a primer tekercsben folyó áram időfüggését a s, időtartományban! b) Határozzuk meg a feszültséget a kapocspáron! c) Határozzuk meg az áramforrás által a s, időintervallumban leadott energiát! Mindenféle ohmos ellenállástól tekintsünk el!
|