A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. rész 1. Oldjuk meg az egyenletet.
2. Egy kockával -szor dobunk egymás után és feljegyezzük az eredményeket. Hányféle sorozat jöhet létre? Hányféle sorozat jöhet létre, ha az első helyen és csak ezen áll -es? Mennyi a valószínűsége annak, hogy az első helyen a többitől különböző szám áll?
3. Egy matematika tanár akkor mondja, hogy szerencsésen állította össze a dolgozatot, ha a jegyek átlaga és között van és . Egy fős osztályból a legjobb gyerek munkáját még nem nézte meg, és ekkor az átlag volt. Hogyan sikerülhetett a legjobb tanuló dolgozata, ha a tanár elmondhatta magáról, hogy szerencsésen állította össze a dolgozatot?
4. Tekintsük a következő diagramot. Egy éves periódusban a beültetett és a kivett vesék darabszámát olvashatjuk le róla.
Melyik évben ültették be a legnagyobb százalékban a kivett veséket? Ábrázoljuk az első és az utolsó három évben a beültetett és a kivett vesék arányát. Levonható-e valamilyen következtetés a kapott ábráról?
II. rész 5. Egy trapéz egyik átlója -os szöget zár be az alappal. A két átló merőleges egymásra. Milyen hosszú a két átló, ha az alapok és egység hosszúak? Mekkora a trapéz területe? Számítsuk ki a trapéz kerületét.
6. Tekintsük a valós számokon értelmezett | | függvényeket. Oldjuk meg az egyenlőtlenséget grafikusan. Mekkora területű az és a görbéje által határolt síkidom?
7. Bizonyítsuk be, hogy az egyenlet gyökeinek különbsége minden értékére ugyanakkora.
8. Az háromszögben . Bizonyítsuk be, hogy az csúcsból induló magasság egyenese a háromszög köré írható körének érintője is egyben.
9. Válasszuk ki az kerületű, egyenlő szárú háromszögek közül azt, amelyben minimális az oldalakra rajzolható négyzetek területösszege. |
|