| Cím: | Ifjú Fizikusok Nemzetközi Versenye | ||
| Szerző(k): | Rajkovits Zsuzsa , Skrapits Lajos | ||
| Füzet: | 1998/december, 551 - 553. oldal |  PDF | MathML |
|
| Témakör(ök): | Egyéb (KöMaL pontverseny is) | ||
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Az Ifjú Fizikusok 11. Nemzetközi Versenyét (IFNV) 1998. május 30 és június 6 között a németországi Donaueschingenben rendezték meg. A csapatversenyen 16 ország 18 csapata, 90 diák mérte össze erejét több fordulóban. A háromfordulós elődöntő után 9 csapat vett részt a középdöntőben, és négyfordulós (mintegy 16 órás) kemény küzdelmet vívott. Az 3 legjobb küzdött azután a döntőben az első és második helyért, a többi 6 csapat egységesen harmadik helyezettként végzett a versenyen. E csapatok között nem volt lényeges különbség, amit a mellékelt eredményekből láthatunk. A verseny eredménye a döntő előtt a következő volt (az országnév után a csapat pontszáma és a ,,helyezési száma''): 1. Németország I. csapata (1141, 17); 2. Lengyelország (1110, 17); 3. Csehország (1104, 17); 4. Németország II. csapata (1100, 15); 5. Belorusszia (1084, 14); 6. Ausztria (1079, 14); 7. Magyarország (1074, 14); 8. Üzbegisztán (1052, 14); 9. Grúzia (1090, 13); 10. Ukrajna (790, 11); 11. Oroszország II. csapata (810, 9); 12. Finnország (796, 9); 13. Svédország (763, 9); 14. Szlovákia (769, 8); 15. Oroszország I. csapata (762, 7); 16. Hollandia (735, 7); 17. Ausztrália (712, 5); 18. Mexikó (684, 5). A döntő után a csapatok sorrendje megváltozott, az első helyen Csehország, a másodikon Németország és Lengyelország végzett. Az Ifjú Fizikusok 12. Nemzetközi Versenyét 1999. május 22‐29. között Ausztriában (Bécsben) rendezik meg. Az angol nyelven zajló versenyen 5-5 fős csapatok vesznek majd részt, és többfordulós szóbeli versenyen mérkőznek meg egymással az alábbi 17 problémát megvitatva. Pályázni ezen témakörök némelyikének (legalább 4-nek) kidolgozásával lehet. A (magyar nyelvű) dolgozatokat 1999. március 1-ig kérjük az ELTE Általános Fizika Tanszéke címére (Budapest, Pázmány P. sétány 1., 1117). A pályamunkák alapján kiválasztott csapat a hátralevő időben egyetemi oktatók segítségével együtt készül fel a versenyre. (A 12. évfolyamos tanulók csak akkor pályázzanak, ha az érettségire és a versenyre való készülést össze tudják egyeztetni.) 1. TENGELLYEL FORGATOTT FOLYADÉK. Főzőpohárba öntött folyadék közepébe helyezz függőleges helyzetű, forgatható rudat! A rudat forgatva az egész folyadék forgásba jön, a rúd közvetlen környezetében a forgó folyadék felszíne általában tölcsérszerűen lesüllyed, de néhány folyadék esetén (pl. 10‐15%-os meleg zselatin oldat) ‐ éppen ellenkezőleg ‐ kiemelkedik. Figyeld meg a jelenséget, határozd meg a hatást befolyásoló tényezőket, és próbáld megmagyarázni a jelenséget! 2. ,,ELEKTROLIT MOTOR". Kristályosító csészébe helyezz el annak belső fala mentén karikába hajlított fémlemezt, a csészébe önts elektrolit oldatot (rézgálic, konyhasó stb. vizes oldatát), és az edény alá rakj erős mágnespogácsát! A csésze közepén meríts fémrudat az oldatba, majd a rúd és a fémkarika közé kapcsolj voltos telepet! A folyadék forgásba jön. Figyeld meg a jelenséget, keress kapcsolatot a rendszer jellemzői között! 3. ,,MÁGIKUS" MOTOR. Készíts egyenáramú motort kommutátor nélkül! Használhatsz hozzá egy darab telepet, egy állandó mágnest és egy tekercset. Magyarázd meg a motor működését! Mellékelj rajzokat! 4. SZÍNES SZAPPANHÁRTYA. Tanulmányozd különféle elrendezésben a szappanhártyán megjelenő és időben változó színeket! Magyarázd meg a megfigyelt jelenségeket! 5. ELEJTETT PAPÍRSZELET. Ejtsünk le néhány méter magasságból négyszögletes papírszeletet (pl. villamosjegyet), s figyeljük meg, hogy esés közben forgásba jön és eltér a függőlegestől! Vizsgáld meg, hogyan függ a pálya függőlegestől mért hajlásszöge különböző paraméterektől! Magyarázd meg tapasztalataidat! 6. ZENÉLŐ ÜVEGPOHÁR. Vékonyfalú üvegpohárba tölts vizet, majd a pohár peremét benedvesített ujjal dörzsöld könnyedén körkörösen! A pohár hangot ad. Hasonló jelenség tapasztalható akkor is, ha az üres poharat vízbe állítva dörzsöljük a peremét. Magyarázd meg a jelenséget! Hogyan függ a hang magassága a pohár paramétereitől és a kísérleti körülményektől? 7. MELEGÍTETT TŰ. Egy tű függ vékony drótszálon. Mágnessel közelítve a tűhöz, az magához vonzza. Melegítve a tűt, a mágnest elengedi, visszatér eredeti helyzetébe. Kis idő múlva a mágnes újból vonzza a tűt. Tanulmányozd a jelenséget, határozd meg a fontos paramétereket! Próbáld értelmezni a tapasztaltakat! 8. ENERGIAÁTALAKÍTÓ. Az egy méter magasságban lévő 1 kg tömegű test helyzeti energiával rendelkezik. A testet elejtve alakítsd át a helyzeti energia minél nagyobb hányadát elektromos energiává, s tölts fel egy 100 mikrofarados kondenzátort a lehető legnagyobb mértékig! 9. ,,LÉGSZÁRÍTÓ''. A levegő mindig tartalmaz több-kevesebb vízpárát. Készíts olyan eszközt, amellyel 4 perc alatt a lehető legtöbb cseppfolyós vizet lehet nyerni a szoba levegőjéből! A készülék tömege nem haladhatja meg az 1 kg-ot, és az időmérés kezdetén minden alkatrésze legyen szobahőmérsékletű. A készülék működésének bemutatásakor a vizet a zsűri által adott kémcsőben kell felfogni. 10. ELEKTROMOSAN TÖLTÖTT LÉGGÖMB. Egy levegővel felfújt léggömböt gyapjúval vagy száraz papírral megdörzsölve feltölthetünk annyira, hogy az a mennyezethez ,,ragadjon'', s hosszú ideig ott maradjon. Vizsgáld a jelenséget és mérd meg a léggömb felületén a töltések eloszlását! 11. BILIÁRD. A biliárd játék kezdetén 15 golyó egyenlő oldalú háromszöget alkotva található az asztalon. Milyen feltételek mellett hozza létre a fehér golyó (a 16. golyó) egyszeri becsapódással a legnagyobb rendezetlenséget? 12. LISZT-KRÁTEREK. Ejtsünk kisméretű testeket elsimított felületű lisztbe! A becsapódás helyén a Hold krátereire emlékeztető nyomok figyelhetők meg. Végezz kísérleteket annak megállapítására, hogy a nyomokból (alakjukból, méretükből stb.) mennyire lehet következtetni a becsapódó test adataira! 13. ÁRAMLÁSOK. Gondos kísérletezéssel határozd meg a gyertya lángjában és a láng környezetében áramló gázok sebességeloszlását! Elemezd az eredményeket! 14. HULLÁMZÓ BÚZATÁBLA. Szél idején a búzamező hullámzásba kezd! Írd le meg a hullámok kialakulásának mechanizmusát, és határozd meg a hullámhosszat befolyásoló tényezőket! 15. FÉNYES FOLTOK. A harmatcseppeket a felkelő Nap fényében különböző irányból szemlélve azokon fényes foltokat figyelhetünk meg. Vizsgáld a jelenséget a foltok száma, elhelyezkedésük geometriája és a megfigyelés szöge szerint! 16. FOLYADÉK-DIÓDA. Készíts elektrokémiai diódát, és vizsgáld tulajdonságait! Tanulmányozd a dióda frekvenciafüggését! 17. MORAJLÓ TEÁSKANNA. Melegítsünk vizet teáskannában! Mielőtt a forrás megkezdődne, jellegzetes surrogó, morajló hangot hallhatunk. Vizsgáld meg minél alaposabban a jelenséget, és magyarázd meg a tapasztaltakat! Rajkovits Zsuzsa és Skrapits Lajos felkészítő tanárok ELTE Általános Fizika Tanszék |