Cím: Ifjú Fizikusok Nemzetközi Versenye
Szerző(k):  Rajkovits Zsuzsa ,  Skrapits Lajos 
Füzet: 1998/december, 551 - 553. oldal  PDF file
Témakör(ök): Egyéb (KöMaL pontverseny is)

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Az Ifjú Fizikusok 11. Nemzetközi Versenyét (IFNV) 1998. május 30 és június 6 között a németországi Donaueschingenben rendezték meg. A csapatversenyen 16 ország 18 csapata, 90 diák mérte össze erejét több fordulóban. A háromfordulós elődöntő után 9 csapat vett részt a középdöntőben, és négyfordulós (mintegy 16 órás) kemény küzdelmet vívott. Az 3 legjobb küzdött azután a döntőben az első és második helyért, a többi 6 csapat egységesen harmadik helyezettként végzett a versenyen. E csapatok között nem volt lényeges különbség, amit a mellékelt eredményekből láthatunk. A verseny eredménye a döntő előtt a következő volt (az országnév után a csapat pontszáma és a ,,helyezési száma''): 1. Németország I. csapata (1141, 17); 2. Lengyelország (1110, 17); 3. Csehország (1104, 17); 4. Németország II. csapata (1100, 15); 5. Belorusszia (1084, 14); 6. Ausztria (1079, 14); 7. Magyarország (1074, 14); 8. Üzbegisztán (1052, 14); 9. Grúzia (1090, 13); 10. Ukrajna (790, 11); 11. Oroszország II. csapata (810, 9); 12. Finnország (796, 9); 13. Svédország (763, 9); 14. Szlovákia (769, 8); 15. Oroszország I. csapata (762, 7); 16. Hollandia (735, 7); 17. Ausztrália (712, 5); 18. Mexikó (684, 5). A döntő után a csapatok sorrendje megváltozott, az első helyen Csehország, a másodikon Németország és Lengyelország végzett.
Magyar csapat tizedszer vett részt az IFNV-én, ebben az évben tagjai a következő diákok voltak: Bálint Imre (Szeged, JATE Ságvári Endre Gimnázium), Buchta Krisztián (Budapest, ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Iskola), Gulyás Nándor (Mezőkovácsháza, Hunyadi János Gimnázium), Szegő Ákos (Budapest, Árpád Gimnázium), Vető Bálint (Budapest, ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Iskola). A diákok egyéni versenyében a 90 diák között Bálint Imre megérdemelten szerezte meg a harmadik helyet, alapos ismeretei mellett kiváló angol nyelvtudása miatt is kiemelkedett a mezőnyből. A csapat felkészítése az ELTE Általános Fizika Tanszékén folyt, az utazás költségeit a Művelődési és Közoktatási Minisztérium fedezte.

 
 

Az Ifjú Fizikusok 12. Nemzetközi Versenyét 1999. május 22‐29. között Ausztriában (Bécsben) rendezik meg. Az angol nyelven zajló versenyen 5-5 fős csapatok vesznek majd részt, és többfordulós szóbeli versenyen mérkőznek meg egymással az alábbi 17 problémát megvitatva. Pályázni ezen témakörök némelyikének (legalább 4-nek) kidolgozásával lehet. A (magyar nyelvű) dolgozatokat 1999. március 1-ig kérjük az ELTE Általános Fizika Tanszéke címére (Budapest, Pázmány P. sétány 1., 1117). A pályamunkák alapján kiválasztott csapat a hátralevő időben egyetemi oktatók segítségével együtt készül fel a versenyre. (A 12. évfolyamos tanulók csak akkor pályázzanak, ha az érettségire és a versenyre való készülést össze tudják egyeztetni.)
 

1. TENGELLYEL FORGATOTT FOLYADÉK. Főzőpohárba öntött folyadék közepébe helyezz függőleges helyzetű, forgatható rudat! A rudat forgatva az egész folyadék forgásba jön, a rúd közvetlen környezetében a forgó folyadék felszíne általában tölcsérszerűen lesüllyed, de néhány folyadék esetén (pl. 10‐15%-os meleg zselatin oldat) ‐ éppen ellenkezőleg ‐ kiemelkedik. Figyeld meg a jelenséget, határozd meg a hatást befolyásoló tényezőket, és próbáld megmagyarázni a jelenséget!
2. ,,ELEKTROLIT MOTOR". Kristályosító csészébe helyezz el annak belső fala mentén karikába hajlított fémlemezt, a csészébe önts elektrolit oldatot (rézgálic, konyhasó stb. vizes oldatát), és az edény alá rakj erős mágnespogácsát! A csésze közepén meríts fémrudat az oldatba, majd a rúd és a fémkarika közé kapcsolj 1,5 voltos telepet! A folyadék forgásba jön. Figyeld meg a jelenséget, keress kapcsolatot a rendszer jellemzői között!
3. ,,MÁGIKUS" MOTOR. Készíts egyenáramú motort kommutátor nélkül! Használhatsz hozzá egy darab telepet, egy állandó mágnest és egy tekercset. Magyarázd meg a motor működését! Mellékelj rajzokat!
4. SZÍNES SZAPPANHÁRTYA. Tanulmányozd különféle elrendezésben a szappanhártyán megjelenő és időben változó színeket! Magyarázd meg a megfigyelt jelenségeket!
5. ELEJTETT PAPÍRSZELET. Ejtsünk le néhány méter magasságból négyszögletes papírszeletet (pl. villamosjegyet), s figyeljük meg, hogy esés közben forgásba jön és eltér a függőlegestől! Vizsgáld meg, hogyan függ a pálya függőlegestől mért hajlásszöge különböző paraméterektől! Magyarázd meg tapasztalataidat!
6. ZENÉLŐ ÜVEGPOHÁR. Vékonyfalú üvegpohárba tölts vizet, majd a pohár peremét benedvesített ujjal dörzsöld könnyedén körkörösen! A pohár hangot ad. Hasonló jelenség tapasztalható akkor is, ha az üres poharat vízbe állítva dörzsöljük a peremét. Magyarázd meg a jelenséget! Hogyan függ a hang magassága a pohár paramétereitől és a kísérleti körülményektől?
7. MELEGÍTETT TŰ. Egy tű függ vékony drótszálon. Mágnessel közelítve a tűhöz, az magához vonzza. Melegítve a tűt, a mágnest elengedi, visszatér eredeti helyzetébe. Kis idő múlva a mágnes újból vonzza a tűt. Tanulmányozd a jelenséget, határozd meg a fontos paramétereket! Próbáld értelmezni a tapasztaltakat!
8. ENERGIAÁTALAKÍTÓ. Az egy méter magasságban lévő 1 kg tömegű test helyzeti energiával rendelkezik. A testet elejtve alakítsd át a helyzeti energia minél nagyobb hányadát elektromos energiává, s tölts fel egy 100 mikrofarados kondenzátort a lehető legnagyobb mértékig!
9. ,,LÉGSZÁRÍTÓ''. A levegő mindig tartalmaz több-kevesebb vízpárát. Készíts olyan eszközt, amellyel 4 perc alatt a lehető legtöbb cseppfolyós vizet lehet nyerni a szoba levegőjéből! A készülék tömege nem haladhatja meg az 1 kg-ot, és az időmérés kezdetén minden alkatrésze legyen szobahőmérsékletű. A készülék működésének bemutatásakor a vizet a zsűri által adott kémcsőben kell felfogni.
10. ELEKTROMOSAN TÖLTÖTT LÉGGÖMB. Egy levegővel felfújt léggömböt gyapjúval vagy száraz papírral megdörzsölve feltölthetünk annyira, hogy az a mennyezethez ,,ragadjon'', s hosszú ideig ott maradjon. Vizsgáld a jelenséget és mérd meg a léggömb felületén a töltések eloszlását!
11. BILIÁRD. A biliárd játék kezdetén 15 golyó egyenlő oldalú háromszöget alkotva található az asztalon. Milyen feltételek mellett hozza létre a fehér golyó (a 16. golyó) egyszeri becsapódással a legnagyobb rendezetlenséget?
12. LISZT-KRÁTEREK. Ejtsünk kisméretű testeket elsimított felületű lisztbe! A becsapódás helyén a Hold krátereire emlékeztető nyomok figyelhetők meg. Végezz kísérleteket annak megállapítására, hogy a nyomokból (alakjukból, méretükből stb.) mennyire lehet következtetni a becsapódó test adataira!
13. ÁRAMLÁSOK. Gondos kísérletezéssel határozd meg a gyertya lángjában és a láng környezetében áramló gázok sebességeloszlását! Elemezd az eredményeket!
14. HULLÁMZÓ BÚZATÁBLA. Szél idején a búzamező hullámzásba kezd! Írd le meg a hullámok kialakulásának mechanizmusát, és határozd meg a hullámhosszat befolyásoló tényezőket!
15. FÉNYES FOLTOK. A harmatcseppeket a felkelő Nap fényében különböző irányból szemlélve azokon fényes foltokat figyelhetünk meg. Vizsgáld a jelenséget a foltok száma, elhelyezkedésük geometriája és a megfigyelés szöge szerint!
16. FOLYADÉK-DIÓDA. Készíts elektrokémiai diódát, és vizsgáld tulajdonságait! Tanulmányozd a dióda frekvenciafüggését!
17. MORAJLÓ TEÁSKANNA. Melegítsünk vizet teáskannában! Mielőtt a forrás megkezdődne, jellegzetes surrogó, morajló hangot hallhatunk. Vizsgáld meg minél alaposabban a jelenséget, és magyarázd meg a tapasztaltakat!
 


Rajkovits Zsuzsa és Skrapits Lajos
felkészítő tanárok
ELTE Általános Fizika Tanszék