A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. 1. Legyen a húrtrapéz párhuzamos oldalainak hossza , illetve (), a szárak hossza , a magasságé . Ha a húrtrapéz egyben érintőtrapéz is, akkor , ahol a beírható kör sugara, és . Így | | tehát igaz az állítás. Ha , akkor triviális az állítás. Ha a húrtrapézban , akkor tehát azaz a trapéz érintőnégyszög, hiszen a szemközti oldalak összege (, illetve ) megegyezik. Ha a trapéz téglalap (négyzet), akkor triviális az állítás.
2. Ha , akkor -nal szorozva az első egyenletet , ahonnan , hiszen . Így , és . Helyettesítő módszerrel , vagy , adódik. Az , számpár megoldás, a másik nem. Ha , akkor , ahonnan , így és , majd , . Az , számpár megoldás, az , számpár nem.
3. Nyilván , , , , , , és . Azonosságok alkalmával az egyenlőtlenség | | Legyen . Azonos átalakításokkal a | | egyenlőtlenséget kapjuk, amelynek megoldásai: vagy vagy . Így vagy vagy . Ha , akkor a logaritmusfüggvény szigorúan monoton növekedő, tehát | | ha , akkor a logaritmusfüggvény szigorúan monoton csökkenő, tehát | |
4. Az első egyenlet diszkriminánsa , a másodiké . A feltétel alkalmazásával | | Mivel a diszkriminánsok összege nemnegatív, azért és közül legalább az egyik nemnegatív, így az egyenletek közül legalább az egyiknek van valós megoldása.
|
|