A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Az Ifjú Fizikusok VIII. Nemzetközi Versenyét 1995. június 4. és 11. között a lengyelországi Spalában rendezték meg. A versenyen ezúttal 17 ország 15 csapata vett részt. Versenyzők 12 országból (Belorusszia, Ukrajna, Grúzia, Oroszország (2), Üzbegisztán, Csehország, Szlovákia, Lengyelország (2), Hollandia, Németország (2), Finnország, Magyarország) érkeztek, 5 ország (Szlovénia, Lettország, Svédország, Izrael, Litvánia) és az Európai Fizikai Társulat megfigyelőkkel képviseltette magát. A magyar csapat tagjai: Farkas Illés, (Budapest, (ELTE Apáczai Gimnázium, tanára: Pákó Gyula), Varga Dezső, (Miskolc, Földes Ferenc Gimnázium, tanára: id. Szabó Kálmán), Puskás Zsolt, (Budapest, ELTE Apáczai Gimnázium, tanára: Pákó Gyula), Szász Nóra, (Budapest, ELTE Apáczai Gimnázium, tanára: Flórik György), Varga Balázs, (Kapuvár, Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium, tanára: Szoldatits Józsefné és Bálint József) voltak. A diákok a verseny előre megadott 17 problémáját a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok decemberi számából ismerhették meg, s pályázni április végéig 3‐4 probléma megoldásával lehetett. A versenyen az előadások és a diszkusszió is angol nyelven folyt, így a csapat összeállításánál a szakmai felkészültség mellett a nyelvtudás is igen fontos szempont volt. A versenyt megelőző két hétben a diákok az ELTE Általános Fizika Tanszékén intenzív felkészítésben vettek részt, ahol előadásokat hallgattak, és kísérleti munkát végeztek. A versenyen három elődöntő után 9 csapat jutott a középdöntőbe, majd a három legjobb mérkőzött meg a döntőben. Diákjaink mindhárom elődöntőben és a középdöntőben is az első helyen végeztek. (A verseny történetében nem volt még egy ilyen csapat, amely ennyire egyenletes teljesítményt nyújtott volna.) A döntőben Csehország és Németország diákjaival kellett versenyezniük. Az első díjat végül a döntőbeli szereplésük alapján a német diákok szerezték meg, Magyarország és Csehország második díjat kapott. A verseny során az egyéni teljesítményt is értékelték. A 75 diákot számláló mezőnyben Farkas Illés második, Varga Dezső a harmadik helyen végzett. A csapat utazási költségeit ezúttal is a Művelődési és Közoktatási Minisztérium fedezte, a felkészülést a Pro Renovanda Cultura Hungariae ,,Műszaki és Természettudományi Kultúráért Szakalapítvány'' támogatta. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem azzal járul hozzá a verseny népszerűsítéséhez, hogy eldöntötte: az Ifjú Fizikusok Nemzetközi Versenyén az I. II., illetve III. díjjal jutalmazott csapat tagjai az ELTE fizikus, illetve fizika tanári szakára felvételi vizsga nélkül juthatnak be 1996-ban.
Ifjú Fizikusok IX. Nemzetközi Versenye
A Ifjú Fizikusok IX. Nemzetközi Versenyét 1996 június végén | július elején Grúziában rendezik meg, melyre az alábbi feladatok közül legalább 3 probléma (magyar nyelvű) megoldásával lehet nevezni:
1. TALÁLD KI MAGAD! Fogalmazz meg önállóan egy, az ózonlyukakkal kapcsolatos problémát, és oldd is meg! 2. PAPÍRGOMBÓCOK. Tenyerünkkel gyűrjünk össze véletlenszerűen A4-es formájú írólapot. Az összegyűrt papírgombócot tekintsük közel gömbalakúnak. Készítsünk sok ilyen papírgombócot, s mérjük meg közepes átmérőjüket! Rajzoljunk hisztogramot a kapott adatokból! Magyarázzuk meg a kapott eredményt! További részletesebb vizsgálatokkal határozzuk meg a papírgombócok közepes átmérőjének a fontosnak tartott paraméterektől való függését! 3. KERÉKPÁRVERSENY. A szakértők véleménye szerint két nagyon hasonló és ,,teljesen egyenlő adottságú'' sportolónak a 100 km-s országúti kerékpárversenyen azonos időeredményt kellene elérni. A várakozással ellentétben azonban az egyik később ért célba. Későbbi vizsgálatok során kiderült, hogy a vesztes sportoló ,,rosszakarói'' a hátsó kerék abroncsára egy 5 gramm tömegű anyacsavart erősítettek. Mennyi idővel érkezett később a vesztes a célba? 4. PORKUPAC ÖNSZERVEZŐDÉSE. Egy vízszintes helyzetű, merev lemez függőleges irányú rezgéseket végez kb. 100 Hz frekvenciával. A felületén kúposan felhalmozott finom eloszlású por (likopódium vagy hintőpor) alakja a lemez kis amplitudójú rezgései során stabil marad. Növelve az amplitudót a kupac összeomlik. Az amplitudó további növelésekor éles határral elválasztott eloszlás alakul ki, még nagyobb amplitudók esetén újra kupacképződést figyelhetünk meg. Vizsgáljátok és magyarázzátok meg a jelenséget! 5. REZGŐKÖR. Készítsetek egy olyan rezgőkört, amely egyedüli nemlineáris elemként termisztort tartalmaz. Tanulmányozzátok a rezgőkör tulajdonságait!
6. VÍZGENERÁTOR. Ha egy adott térfogatú vízmennyiség egyik része befagy, akkor a víz-jég határán potenciálkülönbség jelenik meg. Mérjétek meg azt, s magyarázzátok meg a jelenséget! 7. NAP. Tételezzük fel, hogy a Nap középpontjában hirtelen akkora ,,többletenergia'' szabadult fel, amely egyenlő a Nap által egy év alatt kisugárzott energiával! Hogyan változnak meg a Nap Földről megfigyelhető paraméterei egy év időtartam alatt? 8. ,,FELSZÍNI'' INFORMÁCIÓTOVÁBBÍTÁS. Készítsetek olyan információközvetítő eszközt, amelyben az információt a víz felszínén kialakuló hullámok hordozzák. Tanulmányozzátok az általatok készített adó- és a vevő készülék (antenna) irányérzékenységét! 9. PADLÓFÉNYEZŐ. A berendezés két egyenlő méretű sík koronggal támaszkodik a padlóra. A korongok egymással ellentétes irányban, adott szögsebességgel foroghatnak. Tanulmányozzátok, hogyan függ az egyenletes mozgatáshoz szükséges erő a mozgás sebességétől és a forgó korongok szögsebességétől. 10. SZAPPANBUBORÉKOK. Mártsátok a szappanbuborék fújására használható gyerekjáték gyűrűjét mosogatószer vizes oldatába, és fújjatok rá a gyűrűn feszülő folyadékhártyára. Mekkora sebességű levegőáramnál kezdenek leválni a buborékok? Hogyan kell beállítani a levegőáram sebességét ahhoz, hogy a legnagyobb méretű buborék keletkezzék? 11. GYERTYA. A legtöbb gyertya lángja ,,pislog'', mielőtt elaludna. Határozzátok meg a ,,pislogások'' frekvenciáját! 12. AUTÓ. Állandó teljesítménnyel mozgó autó az egyenes országút egy nedves szakaszára érkezik. Hogyan változik meg a sebessége, ha a vízréteg vastagsága lassan, egyenletesen növekszik a távolság függvényében? 13. SZÜRKE FÉNY. Készíts egy fényforrást, amelynek fénye szürkének látszik! 14. KOHÉRER. Ismeretes, hogy a két elektródás, fémreszeléket tartalmazó üvegcsőből álló eszköz (kohérer) ellenállása más az egyenáramú és más a váltóáramú körben. Tanulmányozzátok az ellenállást a frekvencia függvényében! 15. OSZCILLÁTOR. Merítsünk félig egy lyukas fenekű, sós vízzel telt edénykét tiszta vizet tartalmazó nagyobb edénybe. A jobb megfigyelhetőség érdekében a sós vizet fessük meg, és rögzítsük az edénykét! Magyarázzuk meg a megfigyelhető periodikus folyamat mechanizmusát, és vizsgáljuk meg, milyen tényezőktől függ a periódus időtartama! 16. JÉGESŐ. Magyarázzátok meg a jégeső kialakulásának folyamatát, és javasoljatok egyedi módszert a jégeső létrejöttének megakadályozására! 17. KESZTYŰ. Vannak, akik télen nem viselnek ötujjas kesztyűt, mert úgy gondolják, kesztyűben jobban fáznak, mint anélkül. Mások az egyujjas kesztyűt részesítik előnyben. Mi a ti veleményetek erről? A pályázatok (feladatonként külön lapon) 1996. április 15-ig küldhetők be a KöMaL Szerkesztőségébe (Budapest, Postafiók 47, 1255). A borítékra írjátok rá: ,,Ifjú Fizikusok Nemzetközi Versenye, 1996.'' A sikeres megoldók közül kerül ki az az öt diák, akik angol nyelven elkészített megoldásaikkal képviselik majd a magyar színeket.
Rajkovits Zsuzsa | Skrapits Lajos ELTE Általános Fizika Tanszék felkészítő és kísérő tanárok
|