Cím: 1995. Ifjú Fizikusok VIII. Nemzetközi Versenye
Szerző(k):  Rajkovits Zsuzsa ,  Skrapits Lajos 
Füzet: 1995/december, 549. oldal  PDF file
Témakör(ök): Egyéb (KöMaL pontverseny is)

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Az Ifjú Fizikusok VIII. Nemzetközi Versenyét 1995. június 4. és 11. között a lengyelországi Spalában rendezték meg. A versenyen ezúttal 17 ország 15 csapata vett részt. Versenyzők 12 országból (Belorusszia, Ukrajna, Grúzia, Oroszország (2), Üzbegisztán, Csehország, Szlovákia, Lengyelország (2), Hollandia, Németország (2), Finnország, Magyarország) érkeztek, 5 ország (Szlovénia, Lettország, Svédország, Izrael, Litvánia) és az Európai Fizikai Társulat megfigyelőkkel képviseltette magát.
A magyar csapat tagjai: Farkas Illés, (Budapest, (ELTE Apáczai Gimnázium, tanára: Pákó Gyula), Varga Dezső, (Miskolc, Földes Ferenc Gimnázium, tanára: id. Szabó Kálmán), Puskás Zsolt, (Budapest, ELTE Apáczai Gimnázium, tanára: Pákó Gyula), Szász Nóra, (Budapest, ELTE Apáczai Gimnázium, tanára: Flórik György), Varga Balázs, (Kapuvár, Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium, tanára: Szoldatits Józsefné és Bálint József) voltak.
A diákok a verseny előre megadott 17 problémáját a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok decemberi számából ismerhették meg, s pályázni április végéig 3‐4 probléma megoldásával lehetett. A versenyen az előadások és a diszkusszió is angol nyelven folyt, így a csapat összeállításánál a szakmai felkészültség mellett a nyelvtudás is igen fontos szempont volt. A versenyt megelőző két hétben a diákok az ELTE Általános Fizika Tanszékén intenzív felkészítésben vettek részt, ahol előadásokat hallgattak, és kísérleti munkát végeztek.
A versenyen három elődöntő után 9 csapat jutott a középdöntőbe, majd a három legjobb mérkőzött meg a döntőben. Diákjaink mindhárom elődöntőben és a középdöntőben is az első helyen végeztek. (A verseny történetében nem volt még egy ilyen csapat, amely ennyire egyenletes teljesítményt nyújtott volna.) A döntőben Csehország és Németország diákjaival kellett versenyezniük. Az első díjat végül a döntőbeli szereplésük alapján a német diákok szerezték meg, Magyarország és Csehország második díjat kapott. A verseny során az egyéni teljesítményt is értékelték. A 75 diákot számláló mezőnyben Farkas Illés második, Varga Dezső a harmadik helyen végzett.
A csapat utazási költségeit ezúttal is a Művelődési és Közoktatási Minisztérium fedezte, a felkészülést a Pro Renovanda Cultura Hungariae ,,Műszaki és Természettudományi Kultúráért Szakalapítvány'' támogatta. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem azzal járul hozzá a verseny népszerűsítéséhez, hogy eldöntötte: az Ifjú Fizikusok Nemzetközi Versenyén az I. II., illetve III. díjjal jutalmazott csapat tagjai az ELTE fizikus, illetve fizika tanári szakára felvételi vizsga nélkül juthatnak be 1996-ban.

 
Ifjú Fizikusok IX. Nemzetközi Versenye

 

A Ifjú Fizikusok IX. Nemzetközi Versenyét 1996 június végén | július elején Grúziában rendezik meg, melyre az alábbi feladatok közül legalább 3 probléma (magyar nyelvű) megoldásával lehet nevezni:
 
1. TALÁLD KI MAGAD! Fogalmazz meg önállóan egy, az ózonlyukakkal kapcsolatos problémát, és oldd is meg!
 

2. PAPÍRGOMBÓCOK. Tenyerünkkel gyűrjünk össze véletlenszerűen A4-es formájú írólapot. Az összegyűrt papírgombócot tekintsük közel gömbalakúnak. Készítsünk sok ilyen papírgombócot, s mérjük meg közepes átmérőjüket! Rajzoljunk hisztogramot a kapott adatokból! Magyarázzuk meg a kapott eredményt! További részletesebb vizsgálatokkal határozzuk meg a papírgombócok közepes átmérőjének a fontosnak tartott paraméterektől való függését!
 

3. KERÉKPÁRVERSENY. A szakértők véleménye szerint két nagyon hasonló és ,,teljesen egyenlő adottságú'' sportolónak a 100 km-s országúti kerékpárversenyen azonos időeredményt kellene elérni. A várakozással ellentétben azonban az egyik később ért célba. Későbbi vizsgálatok során kiderült, hogy a vesztes sportoló ,,rosszakarói'' a hátsó kerék abroncsára egy 5 gramm tömegű anyacsavart erősítettek. Mennyi idővel érkezett később a vesztes a célba?
 

4. PORKUPAC ÖNSZERVEZŐDÉSE. Egy vízszintes helyzetű, merev lemez függőleges irányú rezgéseket végez kb. 100 Hz frekvenciával. A felületén kúposan felhalmozott finom eloszlású por (likopódium vagy hintőpor) alakja a lemez kis amplitudójú rezgései során stabil marad. Növelve az amplitudót a kupac összeomlik. Az amplitudó további növelésekor éles határral elválasztott eloszlás alakul ki, még nagyobb amplitudók esetén újra kupacképződést figyelhetünk meg. Vizsgáljátok és magyarázzátok meg a jelenséget!
 

5. REZGŐKÖR. Készítsetek egy olyan rezgőkört, amely egyedüli nemlineáris elemként termisztort tartalmaz. Tanulmányozzátok a rezgőkör tulajdonságait!
 
6. VÍZGENERÁTOR. Ha egy adott térfogatú vízmennyiség egyik része befagy, akkor a víz-jég határán potenciálkülönbség jelenik meg. Mérjétek meg azt, s magyarázzátok meg a jelenséget!
 

7. NAP. Tételezzük fel, hogy a Nap középpontjában hirtelen akkora ,,többletenergia'' szabadult fel, amely egyenlő a Nap által egy év alatt kisugárzott energiával! Hogyan változnak meg a Nap Földről megfigyelhető paraméterei egy év időtartam alatt?
 

8. ,,FELSZÍNI'' INFORMÁCIÓTOVÁBBÍTÁS. Készítsetek olyan információközvetítő eszközt, amelyben az információt a víz felszínén kialakuló hullámok hordozzák. Tanulmányozzátok az általatok készített adó- és a vevő készülék (antenna) irányérzékenységét!
 

9. PADLÓFÉNYEZŐ. A berendezés két egyenlő méretű sík koronggal támaszkodik a padlóra. A korongok egymással ellentétes irányban, adott szögsebességgel foroghatnak. Tanulmányozzátok, hogyan függ az egyenletes mozgatáshoz szükséges erő a mozgás sebességétől és a forgó korongok szögsebességétől.
 

10. SZAPPANBUBORÉKOK. Mártsátok a szappanbuborék fújására használható gyerekjáték gyűrűjét mosogatószer vizes oldatába, és fújjatok rá a gyűrűn feszülő folyadékhártyára. Mekkora sebességű levegőáramnál kezdenek leválni a buborékok? Hogyan kell beállítani a levegőáram sebességét ahhoz, hogy a legnagyobb méretű buborék keletkezzék?
 

11. GYERTYA. A legtöbb gyertya lángja ,,pislog'', mielőtt elaludna. Határozzátok meg a ,,pislogások'' frekvenciáját!
 

12. AUTÓ. Állandó teljesítménnyel mozgó autó az egyenes országút egy nedves szakaszára érkezik. Hogyan változik meg a sebessége, ha a vízréteg vastagsága lassan, egyenletesen növekszik a távolság függvényében?
 

13. SZÜRKE FÉNY. Készíts egy fényforrást, amelynek fénye szürkének látszik!
 

14. KOHÉRER. Ismeretes, hogy a két elektródás, fémreszeléket tartalmazó üvegcsőből álló eszköz (kohérer) ellenállása más az egyenáramú és más a váltóáramú körben. Tanulmányozzátok az ellenállást a frekvencia függvényében!
 

15. OSZCILLÁTOR. Merítsünk félig egy lyukas fenekű, sós vízzel telt edénykét tiszta vizet tartalmazó nagyobb edénybe. A jobb megfigyelhetőség érdekében a sós vizet fessük meg, és rögzítsük az edénykét! Magyarázzuk meg a megfigyelhető periodikus folyamat mechanizmusát, és vizsgáljuk meg, milyen tényezőktől függ a periódus időtartama!
 

16. JÉGESŐ. Magyarázzátok meg a jégeső kialakulásának folyamatát, és javasoljatok egyedi módszert a jégeső létrejöttének megakadályozására!
 

17. KESZTYŰ. Vannak, akik télen nem viselnek ötujjas kesztyűt, mert úgy gondolják, kesztyűben jobban fáznak, mint anélkül. Mások az egyujjas kesztyűt részesítik előnyben. Mi a ti veleményetek erről?
 

A pályázatok (feladatonként külön lapon) 1996. április 15-ig küldhetők be a KöMaL Szerkesztőségébe (Budapest, Postafiók 47, 1255). A borítékra írjátok rá: ,,Ifjú Fizikusok Nemzetközi Versenye, 1996.'' A sikeres megoldók közül kerül ki az az öt diák, akik angol nyelven elkészített megoldásaikkal képviselik majd a magyar színeket.
 


Rajkovits Zsuzsa | Skrapits Lajos
ELTE Általános Fizika Tanszék
felkészítő és kísérő tanárok