A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. 1983-ban megváltozott mind a felvételi vizsga rendszere, mind a matematika felvételi vizsga tananyaga. Főiskolánkra jelentkezők számára az egyik felvételi tárgy a matematika. Az írásbeli felvételi feladatsor az előző évekhez hasonlóan 8 feladatból állt. Ezek témái a gimnáziumi alaptanterv és a szakközépiskola ,,A'' matematika tantervének közös részéből kerültek ki. Az 1983/84-es tanévre 1510 tanuló jelentkezett felvételi vizsgára. A jelentkezők a felvételi vizsgán matematikából összesen 30 pontot szerezhettek, az írásbeli és a szóbeli vizsgán 15-15 pontot. Az alábbi táblázat az írásbelin elért pontszámokat mutatja:
| |
Közvetlen összehasonlítás az előző évek eredményével a megváltozott értékelési skála miatt nem lehetséges, de érdekes képet kapunk, ha az egyes évek átlag felvételi pontszámát az elérhető maximális pontszámhoz viszonyítjuk:
| Év Az átlag pontszám1976 az elérhető maximális1976 pontszám % -ában1976 33,0 1977 22,8 1978 21,2 1979 18,2 1980 31,8 1981 29,4 1982 24,4 1983 36,2 |
A kép elég változó, de az utolsó 8 év folyamán az ezévi felvételi átlag mutatja a legjobb eredményt. A szóbeli vizsga tételeinek összeállításánál a felvételi anyagot főiskolai képzésünk profiljának megfelelően szűkítettük. Tételek bizonyítását és egyes geometriai témaköröket nem építettünk be a kérdésekbe, de nagy súllyal szerepeltettük pl. a halmazelmélet, függvények, egyenletek, egyenlőtlenségek témaköreit. A célunk az volt, hogy a tárgyi tudás mellett a felvételiző logikus gondolkodásának, kifejezőkészségének mérésére is lehetőséget teremtsünk. Egy-egy tétel 5 alkérdést tartalmazott a matematika különböző területeiről, de egymással bizonyos kapcsolatban. A részkérdéseket 0-3, az egész tételt 0-15 pontig értékeltük. Példaként bemutatunk három tételt: 1. a) Hogyan értelmezzük egy valós szám egész kitevőjű hatványát? b) Rendezze növekvő sorrendbe a következő mennyiségeket! c) Hozza egyszerűbb alakra a következő kifejezést: d) Jellemezze az x↦2x+2,x∈[0;+∞] függvényt korlátosság szempontjából! e) Határozza meg a fenti függvénygörbe x1=4;x2=9 abszcisszájú pontjai által adott szakasz felezőpontjának koordinátáit!
2. a) Hogyan történik egy függvény megadása? b) Vázolja az x↦1x,x∈R/{0} függvény grafikonját! Határozza meg az értékkészletét! c) Oldja meg grafikus úton az x≦1x egyenlőtlenséget! Mikor teljesül az egyenlőség? d) Mikor nevezünk két egyenletet ekvivalensnek? e) Mondjon az egyenletátalakítások közül olyat, ami gyökvesztéssel jár és adjon rá egy példát!
3. a) Mit értünk a valós számok abszolút értékén? b) Ábrázolja az x↦|x+1|-2,x∈R függvény grafikonját! c) Hol van a függvénynek zérushelye és szélsőértéke? d) Mikor nevezünk két halmaz közötti megfeleltetést (leképzést) kölcsönösen egyértelműnek? Kölcsönösen egyértelmű-e az x↦|x+1|-2,x∈R megfeleltetés (függvény)? e) Határozza meg az x↦|x+1|-2,x∈R függvény értelmezési tartomány és értékkészlet halmazának különbségét és szemléltesse a számegyenesen ezeket a halmazokat! Az új felvételi pontozási rendszer mind az írásbelin, mind a szóbelin nagyobb lehetőséget biztosított a felvételizők tudásának differenciáltabb mérésére. |