Cím: Tapasztalatok a felvételi vizsgákról a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán
Szerző(k):  Czetényi Csaba ,  Ligeti 
Füzet: 1983/december, 198. oldal  PDF file
Témakör(ök): Felvételi előkészítő feladatsor

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

1983-ban megváltozott mind a felvételi vizsga rendszere, mind a matematika felvételi vizsga tananyaga. Főiskolánkra jelentkezők számára az egyik felvételi tárgy a matematika. Az írásbeli felvételi feladatsor az előző évekhez hasonlóan 8 feladatból állt. Ezek témái a gimnáziumi alaptanterv és a szakközépiskola ,,A'' matematika tantervének közös részéből kerültek ki.
Az 1983/84-es tanévre 1510 tanuló jelentkezett felvételi vizsgára.
A jelentkezők a felvételi vizsgán matematikából összesen 30 pontot szerezhettek, az írásbeli és a szóbeli vizsgán 15-15 pontot.
Az alábbi táblázat az írásbelin elért pontszámokat mutatja:

 

A dolgozat  A dolgozatok  A dolgozat  A dolgozatokpontszáma  száma  pontszáma  száma15  11  1    7    122  14  112    6  173  13  117    5  173  12  148    4  178  11  185    3  187  10    127    2  15819  155    1  15618    170    0    358 1510

 

Közvetlen összehasonlítás az előző évek eredményével a megváltozott értékelési skála miatt nem lehetséges, de érdekes képet kapunk, ha az egyes évek átlag felvételi pontszámát az elérhető maximális pontszámhoz viszonyítjuk:
 

Év  Az átlag pontszám1976  az elérhető maximális1976     pontszám  %  -ában1976    33,0  1977    22,8  1978    21,2  1979    18,2  1980    31,8  1981    29,4  1982    24,4  1983  36,2

 

A kép elég változó, de az utolsó 8 év folyamán az ezévi felvételi átlag mutatja a legjobb eredményt.
A szóbeli vizsga tételeinek összeállításánál a felvételi anyagot főiskolai képzésünk profiljának megfelelően szűkítettük. Tételek bizonyítását és egyes geometriai témaköröket nem építettünk be a kérdésekbe, de nagy súllyal szerepeltettük pl. a halmazelmélet, függvények, egyenletek, egyenlőtlenségek témaköreit.
A célunk az volt, hogy a tárgyi tudás mellett a felvételiző logikus gondolkodásának, kifejezőkészségének mérésére is lehetőséget teremtsünk.
Egy-egy tétel 5 alkérdést tartalmazott a matematika különböző területeiről, de egymással bizonyos kapcsolatban. A részkérdéseket 0-3, az egész tételt 0-15 pontig értékeltük.
Példaként bemutatunk három tételt:
 

1. a) Hogyan értelmezzük egy valós szám egész kitevőjű hatványát?
b) Rendezze növekvő sorrendbe a következő mennyiségeket!
(-3)4;5-3;0,3-2;-24.

c) Hozza egyszerűbb alakra a következő kifejezést:
4log2(2x+2)

d) Jellemezze az x2x+2,x[0;+] függvényt korlátosság szempontjából!
e) Határozza meg a fenti függvénygörbe x1=4;x2=9 abszcisszájú pontjai által adott szakasz felezőpontjának koordinátáit!
 

2. a) Hogyan történik egy függvény megadása?
b) Vázolja az x1x,xR/{0} függvény grafikonját! Határozza meg az értékkészletét!
c) Oldja meg grafikus úton az x1x egyenlőtlenséget! Mikor teljesül az egyenlőség?
d) Mikor nevezünk két egyenletet ekvivalensnek?
e) Mondjon az egyenletátalakítások közül olyat, ami gyökvesztéssel jár és adjon rá egy példát!
 

3. a) Mit értünk a valós számok abszolút értékén?
b) Ábrázolja az x|x+1|-2,xR függvény grafikonját!
c) Hol van a függvénynek zérushelye és szélsőértéke?
d) Mikor nevezünk két halmaz közötti megfeleltetést (leképzést) kölcsönösen egyértelműnek? Kölcsönösen egyértelmű-e az x|x+1|-2,xR megfeleltetés (függvény)?
e) Határozza meg az x|x+1|-2,xR függvény értelmezési tartomány és értékkészlet halmazának különbségét és szemléltesse a számegyenesen ezeket a halmazokat!
 

Az új felvételi pontozási rendszer mind az írásbelin, mind a szóbelin nagyobb lehetőséget biztosított a felvételizők tudásának differenciáltabb mérésére.