Cím: Felvételi vizsgák a Kereskedelmi és vendéglátóipari főiskolán - 1981.
Szerző(k):  Albecker István ,  Czétényi Csaba 
Füzet: 1981/december, 218 - 219. oldal  PDF file
Témakör(ök): Felvételi előkészítő feladatsor

Felvételi vizsgák a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán1

 

Főiskolánkra jelentkezők számára az egyik felvételi tárgy a matematika. Évek óta vizsgáljuk a hozzánk érkező hallgatók középiskolából hozott ismereteit, matematikai gondolkodását, s ennek eredményéről szeretnénk számot adni.
 

Az írásbeli dolgozatok összesített eredménye a legutóbbi 5 évben a következő volt:
 

Pontszám\Év)1977M   M1978M   M1979M   M1980M   M1981M   |0|     51,5%M  50,6%M  59,6%M  36,8%M  36,4%M  2    34,3%M  42,7%M  32,0%M  39,1%M  46,0%M  3    11,9%M  6,2%M  7,2%M  20,0%M  15,1%M  4    2,2%M  0,5%M     1,1%M  4,8%M  2,4%M|5|     0,1%M  0,0%M  0,1%M  0,3%M  0,1%MA dolgozatok száma  1733  )  1616  M  1511  M  1521  M  1428  M

 

Míg 1980-ban és 1981-ben csökkent az elégtelen dolgozatok aránya, addig nőtt a 3 pontot elérteké a korábbi évekhez képest. Ez a tény a feladatok reálisabb összeállítására utal. Változatlanul elenyészően csekély a 4, ill. 5 pontot elért dolgozatok száma. Ez 1978-ban volt a legalacsonyabb és 1980-ban a legmagasabb. A felvételi évében érettségizőknek is igen alacsony hányada ért el 4 vagy 5 pontot. Ennek feltehetően az az oka, hogy általában azok jelentkeznek főiskolánkra, akik matematikából nem értek el jó eredményt a középiskolában.
 

A következő táblázat azoknak az arányát mutatja, akik a javítási utasítás alapján egyetlen pontot sem kaptak az egyes feladatokra:
 

Feladat  \  Év  )1977M   M1978M   M1979M   M1980M   M1981M   |1.|     28,5%    18,7%    18,8%    27,7%    16,2%    2.    28,8%    59,3%    23,9%    12,4%    23,0%    3.    56,1%    58,8%    53,9%    30,8%    55,2%    4.    90,5%    38,4%    60,3%    37,3%    30,3%    5.    67,5%    96,7%    92,1%    58,7%    30,3%    6.    48,7%    67,9%    72,9%    48,6%    75,6%    7.    65,9%    82,3%    93,1%    70,8%    93,8%  |8.|     96,4%    95,9%    94,2%    83,5%    95,3%  
 

Az írásbeli mostani rendszerét helyesnek és jónak tartjuk, azonban ismételten elgondolkodtatónak érezzük a 0 és 2 pontot elért dolgozatok nagy arányát.
A szóbeli vizsga tételeit tanszékünk állítja össze. A tételek összeállításánál mindenkor figyelembe vesszük a gimnáziumi és szakközépiskolai törzsanyagot, de a főiskolai képzésnek megfelelően bizonyos szelekciót hajtunk végre: így pl. nagyon kevés sík- és térgeometriai kérdés szerepel.
A szóbeli vizsgán külön felkészülési idő nincs, ezért olyan tételeket kell kitűznünk, hogy a vizsgázó rövid gondolkodási idő után ki tudja fejteni gondolatait, s ennek alapján lehetőségünk legyen a felvételiző matematikai tudásának és gondolkodóképességének reális felmérésére. Arra törekszünk, hogy a kérdések lényegre törőek, gyorsan áttekinthetőek legyenek. A felvételi vizsga természetesen nemcsak a vizsgázó meghallgatásából áll, a felvételiztető tanár kérdéseket tesz fel a vizsgázónak, esetleg más témakörből is, mint ami a tételen szerepel. Így sokszor adunk az általános iskolai szintet meg nem haladó száza-lékszámítási feladatot.
A szóbeli tétel három kérdést tartalmaz a matematika tananyag három különböző területéről. Példaképpen bemutatunk két tételt:
1. A) Hogyan rajzolhatjuk meg az f függvény grafikonja ismeretében a cf és a -f függvény grafikonját? Mutassa ezt be az f(x)=x2 függvényre!
B) Egy mértani sorozat ötödik és második tagjának hányadosa 8, a hetedik tagja 16. Mennyi az első tag és a hányados?
C) Határozza meg, hogy a következő algebrai kifejezéseknek x milyen értékei esetén van értelmük?
--x;x--x;1x--x.

2. A) Egy függvény jellemzése során vizsgálni kell a monotonitását. Mikor nevezünk egy függvényt monoton növekvőnek az értelmezési tartománya valamely intervallumán? A derivált alapján hogyan lehet következtetni a függvény monotonitására?
B)Az x+2x-1 kifejezés hol veszi fel a 0, ill. az 1 értéket? Adja meg, hogy a kifejezésnek milyen x-re van értelme!
C) Egy bolt egy cikk árát 30%-kal növeli, majd ismét 30%-kal növeli. Hány százalékkal változott meg az eredeti ár a két árváltozás után?
 

A szóbeli felvételi vizsga eredménye nálunk is, a többi egyetemhez és főiskolához hasonlóan, lényegesen jobb, mint az írásbeli eredménye. Az eltérés ‐ több évi tapasztalat alapján ‐ átlagosan 1,3.
A felvételi sikerét mégis döntően az írásbeli alapozza meg, és csak a folyamatos felkészülés biztosíthatja a főiskolára való felvételt.

1Idén több főiskolán és egyetemen készült a felvételi vizsgák tapasztalatait összegező felmérés. Úgy érezzük, hogy a matematikára vonatkozó részletek közlésével segítséget nyújthatunk a felvételire készülő diákoknak és tanáraiknak. ‐ A szerk.