A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A FELÜLETEK SÍKMETSZÉSI IDOMÁNAK
meghatározása azon esetben, ha a metsző síkot egyik nyoma és affinitási tengelye által ábrázoljuk orth. projectióban. Orthogonális projectióban a második és negyedik térnegyedet felező sík ‐ melyet coincidentiasíknak nevezünk ‐ oly tulajdonságú, hogy pontjainak mellérendelt képei [első és második kép] a két képsík egyesítése után egybeesnek. Minden sík a coincidentiasíkot egy egyenesben metszi, a melynek pontjai a fenti pontok tulajdonságával bírnak és a melynek mellérendelt képei [első és második kép] a két képsík egyesítése után egybeesnek. Ezen egyenest a sík coincidentiavonalának vagy Menger J. szerint a sík affinitási tengelyének nevezzük. Egy adott sík coincidentiavonalát, affinitási tengelyét úgy határozzuk meg, hogy két egyenese mellérendelt képeinek egybeeső-, coincidentiapontját fölkeressük és azokat egy egyenessel összekötjük. Így pl. az ábrán az sík coincidentiavonalának fölkereséséhez fölhasználjuk második nyomát és egy első fővonalát. Az második nyomvonal mellérendelt képei egymást az pontban-, az fővonal mellérendelt képei pedig a pontban metszik, a coincidentiavonal vagy affinitási tengely tehát egyenes, melyet ezentúl állandóan -vel fogunk jelölni. 1. ábra A sík affinitási tengelye előnyösen felhasználható egy térbeli egyenes adott síkon való valamely födőegyenesének meghatározásánál. Ezen meghatározás látható az ábrán, hol az adott sík és az adott egyenes és keressük a térbeli egyenesnek az síkon való második födőegyenesét. Az egyenes második vetítő síkja az síkot egy egyenesben metszi, a melynek második képe -ben, második nyoma -ben és mellérendelt képeinek egybeesőpontja, coincidentiapontja -ben van. A metszési egyenes első képe tehát , mely a keresett második ő első képe. Látnivaló, hogy ezen meghatározás különlegessége abban rejlik, hogy a két sík metszési vonalának, illetőleg födőegyenes mellérendelt képeinek meghatározásánál ezen vonal coincidentiapontját -t használtuk fel. A következőkben bemutatjuk, hogy a födőegyenesek, illetőleg a két sík metszési vonalának ilynemű meghatározása miképpen használható fel a felületek síkmetszési idomának meghatározásánál. A ábrán egy nyolczoldalú szabályos, egyenes gúla két mellérendelt képe van adva, s ugyanott a metsző sík első nyoma és affinitási tengelye által van ábrázolva II. ábra A metsző síkot nem tetszőlegesen vettük fel, hanem kikötöttük, hogy az a gúla tengelyének pontján menjen át, továbbá, hogy az ponton átmenő második fővonala egyenes legyen. Meghatároztuk az egyenes első nyomát -t és coincidentiapontját -t és ezen pontokon át vezettük a metsző sík első nyomát -t és affinitási tengelyét -t, úgy hogy ezen pontokat a projectiótengely egyik pontjával, jelen esetben az ponttal kötöttük össze. Az pont felvételénél arra ügyeltünk, hogy általa az affinitási tengely olyan helyzetet kapjon, a melyben az a gúla oldalélei mellérendelt képeivel és pedig első vagy második képeivel metszésbe hozható. A tengely pontja közös pontja mindazon egyeneseknek, a melyekben a metsző síkot mindazon síkok metszik, a melyeket a gúla tengelyén fektetünk át. A metszési idom egy nyolczszög, melynek csúcspontjait úgy határozzuk meg, hogy az egyes oldaléleknek a metsző síkon való nyomát fölkeressük. Keressük meg az oldaléleknek a metsző síkon való nyomát. Az oldalélek első vetítősíkja a metszősíkot egy egyenesben metszi, mely ezen élek első födőegyenese, és a melynek első képe -ben, első nyoma -ben és coincidentiapontja -ben van; a metszési egyenes második képe tehát , mely az élek második képeit a keresett pontok második képeiben -ben metszi, a melyeknek mellérendelt képei -ben vannak. Az oldalélek nyompontjainak második képeit -t, ugyancsak ezen élek első födőegyenesével határoztuk meg. A mikor is a födőegyenes coincidentiapontját -ben, a födőegyenes második képét pedig -ben kaptuk meg. A pontok mellérendelt képei -ben vannak. Ismervén az oldalélek nyompontjainak első képeit -t, az oldalélek második födőegyeneseinek első képeit úgy kapjuk meg, hogy ezeknek concidentiapontjait -t a -el összekötjük. És ott a hol ezen egyenesek az oldalélek első képeit metszik, ott vannak ezen élek nyompontjainak első képei . Ez utóbbi pontok mellérendelt képének -nek meghatározásánál felhasználhatjuk azon affinitást is, mely a metszési idom első és második képe között létezik és a melynél az affinitási tengelyt a metsző sík egyenese adja. Így határoztuk meg a pont mellérendelt képét -t, a mikor a egyenes coincidentiapontja -ben és mellérendelt képe -ben van. Az oldalélek nyompontjainak első képeit -t itt is csak azon collinear-rokonság alapján határozhatjuk meg, mely a gúla alap és metszési idoma között fennáll; ellenben az pontok mellérendelt képének -nek meghatározásánál ismét felhasználjuk azon affinitást, mely a metszési idom első és második képe között van. A . ábrán egy ferde kúpot parabola szerint metszünk oly síkkal, mely első nyoma és affinitási tengelye által van adva orth. projectióban. III. ábra A metsző síkot azon föltétel mellett vettük fel, hogy az a kúp tengelyének pontján menjen át, továbbá, hogy a kúp alkotóiaval párhuzamosan haladjon. Ezen sík első nyomát -t és affinitási tengelyét -t úgy határoztuk meg, hogy a ponton át az alkotóval parhuzamosan vont egyenesnek első nyomát -t és coincidentiapontját -t meghatározván ezen pontokat a projectiótengely egyik pontjával összekötöttük. De ha azt is kívánjuk, hogy a metsző sík párhuzamos legyen a kúp azon érintő síkjával, mely a kúpot az alkotó hosszában érinti, és a melynek első nyoma -ben van, akkor annak első nyomát -t az -el párhuzamosan vezetjük és meghatározván annak tengelypontját -t, ezt a -vel összekötjük. A kúp tengelyének pontja, közös pontja mindazon egyeneseknek, a melyekben a metsző síkot mindazon síkok metszik, a melyeket a kúp tengelyén -on fektethetünk át. A metszési idom parabola, a melynek legmagasabb pontja az alkotón van, még pedig azért, mert a metszési idom ezen pontjának érintője, a metsző sík első fővonala. Határozzuk meg ezen pontot. Az alkotón és az kúp tengelyen fektetett sík a metsző síkot egy egyenesben metszi, a melynek első nyoma -ben, első képe -ben és coincidentiapontja -ben van; az egyenes második képe tehát ; és ott, a hol egyenes mellérendelt képei az alkotó mellérendelt képeit metszik, ott vannak az alkotónak a metsző síkon való nyomának mellérendelt képei . Az kúp alkotók nyompontjait a metsző síkon többé-kevésbé ugyanilyen eljárással határoztuk meg, mint az alkotó nyompontját. Határozzuk meg az alkotók nyompontjait. Az alkotókon és az kúptengelyen átfektetett sík ‐ a melynek első nyoma egyenes ‐ a metsző síkot egy első fővonalban metszi, a melynek első képe -ben, coincidentiapontja pedig -ben van; a metszési egyenes második képe tehát . És ott, a hol ezen metszési egyenes mellérendelt képei találják az alkotók mellérendelt képeit, ott vannak a keresett átdöfési pontok mellérendelt képei illetőleg . Az alkotó a metsző síkot egy pontban döfi, a melynek első képe -ben van. Ezen pontot a fentebbiek alapján az egyenessel határoztuk meg. De ezen egyenes mellérendelt képe nem alkalmas a pont mellérendelt képének -nek a meghatározására, mert összeesik az alkotó második képével. Ennélfogva a -nek mellérendelt képét -t a metsző síknak a ponton átmenő első fővonalával határozzuk meg, a mikor is a fővonal első képe -ben, coincidentiapontja -ben és második képe -ben van. Az alkotó nyompontjának -nek meghatározását az egyenessel eszközöltük. De az egyenes coincidentiapontja kieshetik a táblasíkból; ilyenkor tehát az egyenes második képét -t úgy határozzuk meg, hogy -nek mellérendelt képét -t a -vel összekötjük. A . ábrán egy forgási ellipsoid két mellérendelt képe van adva, s ugyanott a metsző sík első nyoma és affinitási tengelye által van ábrázolva. IV. ábra A metsző síkot azon föltétel mellett vettük fel, hogy az az ellipsoid tengelyének pontján menjen át, továbbá, hogy a ponton átmenő második fővonala egyenes legyen. Meghatározván egyenes első nyomát és mellérendelt képeinek egybeeső-, coincidentiapontját -t, ezen pontokon át vezettük a metsző sík első nyomát és affinitási tengelyét. A metsző sík az ellipsoidot egy ellipsisben metszi, a melynek egyik tengelye azon pontok összeköttetése, a melyek az ellipsoid delőjén feküsznek. Keressük meg ezen pontokat. A délősík a metsző síkot egy egyenesben metszi, a melynek első képe -ben, első nyoma -ben és coincidentiapontja -ben van; a metszési egyenes második képe tehát , mely a délő második képét a keresett pontokban metszi. De a délő második képe nincs előállítva; hogy tehát a nevezett pontokat mégis előállíthassuk, a délőt a benne fekvő egyenessel együtt az ellipsoid tengelye körül beforgatjuk a fődélőbe. Beforgatás után a délő a fődélővel esik össze, a egyenes második képe ‐ minthogy első nyoma beforgatás után -be mellérendelt képe -be jutott ‐ -be jön, mely helyzetben a beforgatott délőt pontokban metszi, a mely pontok visszaforgatás után -be, s ezeknek mellérendelt képei -be jönnek. A metszési idom érintői az pontokban a metsző sík első fővonalai, ezért ezeknek összeköttetése a kimetszett ellipsis egyik tengelye. A másik tengely az -nek felezési pontján át a metsző sík első nyomával párhuzamosan halad, tehát az a metsző sík első fővonala. Ennek végpontjait egyenközű kör segítségével határozzuk meg. Az egyenközű kör síkja a metsző síkot egy egyenesben metszi, mely a metsző sík első fővonala, s melynek második képe -ben és coincidentiapontja -ben van; a metszési egyenes első képe tehát az ponton át a metsző sík első nyomával párhuzamosan halad és ott a hol a kimetszett egyenközű kör első képét metszi, ott vannak a keresett végpontok első képei , melynek mellérendelt képei -ben vannak. Ugyanilyen eljárással határoztuk meg a metszési idom azon pontjait, a melyek az equator körön feküsznek és a melyeknek első képeik -ben vannak. Ez esetben a két sík metszési vonalának coincidentiapontja -ben és első képe -ben van. A metszési idom azon pontjait, melyek a fődélőn feküsznek és melyeknek második képeik -ben vannak, meghatározzuk a fődélő és metsző sík metszési vonalának coincidentiapontja segítségével; e pont -ben, e metszési vonal második képe pedig -ben van. Debreczen.
|